Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Műhelymunkák - Csatári Bence: A Tájékoztatási Hivatal sajtóirányító munkája a Magyar Rádió és Televízióban az ötvenes évek második felében
47 2021/3. ▪ 44 – 60. a később újraalapítandó TH élére – a jelentős újságírói ellenállás miatt nem tudta ismét elindítani a Magyar Nemzetet sem. A plénum 1956. november 23-ai ülésén, amikor arról határoztak, hogy meg kell szervezni a Minisztertanács Tájékoztatási és Sajtó Irodáját, a TH nevet szó szerint még nem említették, de vezetőjeként már ekkor elhangzott Szirmai István neve. A tervek szerint a majdani TH-nak irányítania kellett az írott sajtót, ideértve az MTI-t, valamint a Magyar Rádiót. Rá egy nappal ugyanez a testület arról döntött, hogy Szirmai István legyen „a kormány tájékoztatási megbízottja”.13 Szemmel láthatóan keresték még a sajtóirányítás pontos pozícióját a hatalmi struktúrában, ami nemcsak az elnevezés bizonytalanságában volt tetten érhető, hanem a hatásköröket illetően is. A TH ennek a még eleinte kiforratlan tömegkommunikációs hatalmi gépezetnek lett a része, a Kádár-rendszerben leginkább kiszolgálójaként és végrehajtójaként, semmint önálló kezdeményezőjeként. Szirmai István TH-elnöksége (1956–1957) alatt azonban volt egy olyan rövid időszak, amikor még nem dőlt el, hogy elsősorban az MSZMP KB APO-ból vagy a TH-ból irányítják-e majd a médiatevékenységet. A Tájékoztatási Hivatal iratanyaga A TH iratanyaga a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található a központi kormányzati szervek iratai között, a XIX-A-24 jelzeten. Ezen belül léteznek a TH titkos ügykezelésű iratai (XIX-A-24-b), és az általános jellegű iratok (XIXA-24-a). Ez a két állag azonban a pártállami sajtóirányítás speciális volta, valamint a média kormányzati munkát befolyásoló hangsúlyos szerepe miatt nem különül el egymástól élesen az egyébként évkörökbe rendezett, az egyes éveken belül is kronológiai sorrendbe szedett gazdag, dobozonként többszáz oldalas iratanyagban. Szinte teljes átjárhatóság is lehetne a két irategység között, azzal a kikötéssel, hogy a nemzetközi diplomáciai jelentőségű ügyekkel foglalkozó TH-dokumentumok értelemszerűen a titkos ügykezelésű iratok közé tartoznak. Mivel azonban az intézménynél számos politikai érzékenységű témáról keletkezett irat, így nehezen határozható meg, hogy minek alapján minősítettek egy-egy dokumentumot titkosnak, és mi alapján nem. Még az is előfordul, hogy hasonló típusú ügyek egyik része az általános, másik része pedig a titkos ügykezelésű állagba került. A TH ügyeinek palettája meglehetősen színes volt, s ennek megfelelően különböző típusú ügyek mentén szét lehet válogatni az ötvenes évek második felének iratanyagát. Számos irat keletkezett egyebek mellett nemcsak a Magyar Rádió és Televízió központi intézményéről, hanem a helyi (például győri és székesfehérvári) rádiók irányításáról is. Ugyanígy irattározták az úgynevezett MTI-bizalmasokat és a sajtódiplomáciai iratokat is 13 Balogh, 1993: 85., 102. és 121–122. A Tájékoztatási Hivatal sajtóirányító munkája
