Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - Forrás és érték - Mislovics Erzsébet: A Hajdúkerület zsidóságának forrásanyaga az MNL Országos Levéltárában és Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában
26 Levéltári Szemle 71. évf . szabad királyi városokkal, s azok jelentései a Helytartótanácshoz futottak be, illetve a Kancellária leiratai is itt találhatók meg. Kiemelkedő forrásértékkel bír a magyarországi zsidóság történetére vonatkozóan a Helytartótanácsi Levéltáron belül 1783-ban létrehozott, zsidósággal foglalkozó osztály (Departamentum Judaeorum) iratanyaga. A Hajdúkerületben szinte ugyanezen időszakban vette kezdetét a zsidóság letelepedése. A kutatás másik helyszíne az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára Hajdúböszörményi Fióklevéltára, amely 1605-től őriz okleveleket és jogbiztosító iratokat. A kiemelkedő jelentőségű és csaknem teljes kerületi közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok (illetve hajdúösszeírások) a 18. század elejétől maradtak fenn. Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc okozott némi kárt az irategyüttesben, mivel az iratok egy részét selejtként a nagyváradi lőszergyár rendelkezésére bocsátották. 13 Forrástípusok, a forrásanyag kiterjedtsége, tárgya az MNL Országos Levéltárában Kancelláriai Levéltár A Magyar Királyi Kancellária 1770–1848 közötti időszakában keletkezett általános ügyiratai a magyar kormányzati és igazságszolgáltatási ügyek anyagát tartalmazzák.14 A magyarországi zsidóságra vonatkozóan bőséges forrásanyagot őriz, mint egy 3391 aktában találhatók e tárgykörre vonatkozó iratok, ebből viszont mindössze 15 azok száma, amelyek a Hajdúkerület zsidóságára vonatkoznak az 1782–1830 közötti évekből. A forrásanyagban kancelláriai és uralkodói rendeletek, tolerancia taxa kivetését illetve behajtását szorgalmazó rendeletek mellett helytartótanácsi leiratok találhatóak. Három esetben a II. József-féle, s a zsidóság helyzetének rendezését célzó Systematica gentis Judaicae regulatio elnevezésű, s a bányavárosok kivételével szabad költözködést biztosító rendelet életbe léptetése érdekében végzett felmérések, 15 kilenc esetben pedig a tolerancia taxa behajtásának ügyében keletkezett leiratok mellett16 egy gazdasági témájú aktát tartalmaz. 1830-ban egy félegyházi lakos ké relmezi, hogy ha valamely árenda bérletére nincs keresztény jelentkező, akkor zsidó is bérelhesse azt. A Helytartótanács megjegyzése szerint a Hajdúkerületben ugyanez a helyzet.17 Mindez azért meglepő, mert a későbbiekben a hajdúkerületi levéltár iratanyagából egyértelműen világossá válik, hogy a városok árendabérleteit régóta 13 1981 óta, azaz a fióklevéltár létrehozásának időpontjától őrzik Hajdúböszörményben a Hajdúkerület anyagát. Ld. Gazdag, 1985: 29–30. 14 MNL OL Acta Generalia (A 39) 15 MNL OL A 39 1782. 4668., 6679., 7142. 16 MNL OL A 39 1794. 1389.; 1795. 5714.; 1798. 2134.; 1801. 10558.; 1815. 2826. 17 MNL OL A 39 1830. 2858. Mislovics Erzsébet
