Levéltári Szemle, 71. (2021)

Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Oláh András Pál: A telekkönyvtől az ingatlan-nyilvántartásig

15

2021/3. ▪

5

–

22.

tott helyrajzi számait és az aktuális földnyilvántartási terület adatait. Ez a jegyzék a kutatás és visszakeresés egyik legfontosabb mutatója, hiszen a keresések zömmel a mai ingatlan-nyilvántartási állapottól indulnak visszafelé az időben és ez pontosan ezt a fajta keresést teszi lehetővé azzal, hogy a jelenlegi helyrajzi szám szerint lehet kikeresni a régi betétszámokat. Miután a telekkönyvi betétek a birtokost tartották nyilván, az egyetlen birtokos adott közigazgatási egységen belüli ingatlanait nem nehéz megállapítani, ehhez legkézenfekvőbb segítséget pedig az 1886-tól szerkesztett adott község telekkönyvéről készült, két rovatból álló betűsoros névjegyzék62

(24. kép) nyújthat. Ennek két rovata a tulajdonos, vagy birtokos nevét, másrészt a hozzá kapcsoló betétek sorszámait tartalmazza. Az egyes ingatlanok telekkönyvi betétszámait pedig maga a telekkönyv, valamint a birtokrészlet lajstrom (25. kép) mutatja meg.

Összegzés

A fentiekben áttekintettük a telekkönyvi, illetve az ingatlan-nyilvántartási betétanyagok fejlődését a 19. századtól napjaink elektronikus nyilvántartásáig. Ezek a nyilvántartási rendszerek a történelmi forrásbázisunk egyik legértékesebb gyöngyszemét képezik, a fentiekben ismertetett betét iratformulák pedig a mai napig fontosak a hiteles ingatlan-nyilvántartásunknak. Adataik még mindig szükségesek lehetnek, melynek okán ezeknek az állományoknak a földhivatal rendelkezésére kell állniuk. Nagy kérdés azonban, hogy ezek történelmi, vagy ügyviteli értéket képviselnek-e, azaz levéltári, avagy irattári elhelyezés kívánatos a részükre?

63 Mint láthattuk, az egységes ingatlan-nyilvántartás bevezetésével egy élesen elválasztható korszakhatár húzható a földhivatali iratképzés kapcsán. Véleményem szerint tehát az ingatlan-nyilvántartás előtt keletkezett betétek archív, levéltárba helyezendő iratanyagnak minősülnek, míg az utána lévő időszak irattára nem, illetve nem feltétlenül. Úgy gondolom, hogy minden földhivatali nyilvántartás adatállománya nemzeti érték, tehát azok tartalmának archiválása, és kezelésük jobbítása közös érdek. Források és szakirodalom

MNL CSCSML = Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltára XXIV. 202. = Csongrád Megyei Földhivatal Szegedi Kirendeltségének iratai Szőreg 455. sz. telekjegyzőkönyv Szőreg 120. sz. telekjegyzőkönyv Szőreg 498. sz. telekkönyvi betét 62 Elrendelte a 1886. évi XXIX. törvénycikk 69. §-a.

63 A betétek adatvédelmi és adatszolgáltatási kérdései szintén roppant izgalmasak és fontosak.

A telekkönyvtől az ingatlan-nyilvántartásig