Levéltári Szemle, 71. (2021)

Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Oláh András Pál: A telekkönyvtől az ingatlan-nyilvántartásig

11

2021/3. ▪

5

–

22.

a vasutak és csatornák központi telekkönyvei, a bányatelekkönyvek, valamint az ipari vállalatok telekkönyvei, a régi szabályozással egyetemben.40

Tovább bonyolítva a dol

gokat, az 1963. évi 32. törvényerejű rendelettel megszűnt a kataszterre épített földnyilvántartási rendszer és elindult annak betagozódása a telekkönyvi rendszerbe. Mivel a földnyilvántartási kataszter és a telekkönyvi nyilvántartás rendszerének kettős nyilvántartása már nem felelt meg az akkori politikai rendszer igényeinek, felmerült ezek megszüntetésének és teljes összeolvasztásának igénye is. A munka végrehajtására az 1972-től a járásbíróságok mellett működő telekkönyvi hatóságok helyett felállított földhivatali struktúra lett hivatva.41

Az 1973. január 1-vel hatályba lépett, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtásáról kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet megszüntette a telekkönyv rendszerét, melynek helyébe felállította az egységes ingatlan-nyilvántartást, és bevezette a tulajdoni lap iratformulát. A törvényerejű rendelet 1. § (1) pontja vezette be az ingatlan-nyilvántartás fogalmát tehát, amelynek értelmezése szerint a nyilvántartás „a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket".42

Az egységes ingatlan-nyilvántartás bevezetésével nagyszabású szerkesztési munkálatok is együtt jártak, melyeknek 1980 körül kellett volna befejeződnie.43

A valóságban azonban a telekkönyvi-földnyilvántartási kettős nyilván

tartás összeolvasztása, illetve egységesítése csak 1986 körül fejeződött be.

44 A telekkönyvi és az ingatlan-nyilvántartási manuális nyilvántartó rendszerek evolúciója Az alábbiakban a kétféle telekkönyvi, valamint az ingatlan-nyilvántartási betétanyagok típusait és tartalmi ismérveit (I. táblázat) mutatom be, majd a kutatáshoz szükséges segédleteket. A formai és tartalmi ismertetőjelek magyarázatához példaként segítségül hívom az egyik közismert szegedi ingatlan betéteit is.

45 40 Matúz, 2003: 524.

41 Uo.

42 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendelet az ingatlannyilvántartásról; A Tvr. 3. § (1) pontja utalta az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyek intézését és a nyilvántartás vezetését a földhivatal hatáskörébe.

43 Egri, 1973: 13., A szerkesztés során újra átszámozták az egyes ingatlanokat, az ekkor felvett helyrajzi számok a mai napig is érvényesek.

44 Matúz, 2003: 525.

45 Az esettanulmányként választott Szeged I. kerület belterület 3997. helyrajzi számú ingatlan, a természetben Szeged, Dózsa György u. 3. szám alatti ún. Hungi (Hungária) Vígadó épülete, amely egy műemlékvédelem alatt álló, várostörténeti és városképi jelentőségű épület.

A telekkönyvtől az ingatlan-nyilvántartásig