Levéltári Szemle, 71. (2021)

Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Oláh András Pál: A telekkönyvtől az ingatlan-nyilvántartásig

5

2021/3. ▪

5

–

22.

Oláh András Pál

✴

A telekkönyvtől az ingatlan-nyilvántartásig Bevezetés

Az ingatlanvagyon az egyik legnagyobb értékű és egyben a legfontosabb vagyonforma az emberiség történetében. Az ingatlanok nyilvántartására létrehozott telekkönyv jogintézményként, illetve az ingatlanjavak regisztrációs rendszereként egy olyan nyilvántartás, amely az ingatlanokat, az azokhoz tapadó jogokat, terheket, tulajdonosi adatokat megőrzi, folyamatosan vezeti a változásokat és mindezeket mások számára hozzáférhetővé teszi. Tágabb értelemben jelent olyan összeírást, illetve nyilvántartást is, amely egy adott ország, vidék, régió, közigazgatási egység, vagy gazdasági ismérvek alapján összegyűjtött ingatlanok adatait tartalmazza.

1 A nyilvántartás lényege, hogy a kapcsolatos feladatokat, és tartalmi, formai, jogi kereteket jogszabály rögzíti, a nyilvántartás vezetését állami hivatal, állami kötelezettségként végzi el, az abban szereplő adatok közhitelesnek fogadhatóak el,2

tehát az ebben szereplő adatok joghatás kiváltására alkalmasak.

3

A jelenleg hatályban lévő ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény alapján az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak adatbázisából, az állami ingatlan-nyilvántartási állami térképi adatbázisból, valamint az okirattárból, az analóg és digitális térképi adatok adatbázisából áll.

4

✴ A szerző a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály kormánytisztviselője. A továbbiakban a földhivatalként említett iratképző, illetve archiváló szerv az előbb szegedi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, utóbb szegedi járási, majd szegedi körzeti földhivatal, végül jogutódjaként a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Földhivatali Osztálya, illetve jelenleg a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Szegedi Földhivatali Osztálya. Jelen írás a szerző a Magyar Közszolgálati Egyetem Közszolgálati információ- és iratmenedzsment szakirányú továbbképzési szakán 2018. évben megvédett „A hiteles ingatlan-nyilvántartás manuális nyilvántartó rendszerei archiválási-, és irattári kezelésének kérdései a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Földhivatali Osztályánál” című szakdolgozatának átdolgozott és rövidített változata.

1 Matúz, 2003: 511.

2 A közhitelesség elve azt jelenti, hogy a telekkönyv nemcsak az egyes ingatlanok leírása, hanem bizonyítékul szolgál az ingatlanok valódiságára, avagy valósággal megegyezőségéről.

3 A telekkönyv ezen körülírásáról lásd: Matúz, 2003: 511.

4 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv.) 18. § (1). A földhivatal jelenleg a törvény alapján négy feladatkörben (ingatlan-nyilvántartás, térképi nyilvántartás, földvédelem, földhasználati nyilvántartás), három különálló szakrendszerben végzi el a feladatait.