Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Műhelymunkák - Nagy Ágnes: A magánélet dokumentációs univerzuma Elméleti megfontolások és gyakorlati tapasztalatok a magániratgyűjtés terepén
62 Levéltári Szemle 71. évf . A családi irathagyaték mint jelentésekkel átszőtt entitás A proveniencia elve a magániratokban A családi fondokat jellegzetes kettősség jellemzi. Mivel személyi irathagyatékok sora kapcsolódik bennük össze és rétegződik egymásra, így egyszerre hordozzák a személyi irathagyatékok sajátosságait, valamint a több nemzedéket alkotó családtagok iratait átfogó családi irathagyatékokra jellemző vonásokat. Minden egyes családtag maga is kettős módon alakítja irathagyatékát: többé, vagy kevésbé tudatosan megőrzik személyi irataikat, s ezáltal mintegy kialakítják saját személyi fondjukat, ugyanakkor aktívan vagy passzívan részt vesznek családi irataik alakításában és továbbörökítésében is, ezáltal formálva magát a családi fondot.24 (2. kép) Ily módon a családi irathagyatékokban nemcsak az egyéni személyes iratőrzés gyakorlata érhető tetten, hanem nemzedékeken átívelő megőrzésüknek és szelektálásuknak a családtörténet részét képező története is. 25 A családi irategyüttesekkel kapcsolatos levéltári munkánk alapját képező megközelítés szerves, belső összefüggésekben létező egységként tekint az irathagyatékokra. A családi irathagyatékokban a család története során keletkezett és megőrzött irato-24 Borsa Iván is kiemeli, hogy „az egyes családtagok tehát tevékenységük során tulajdonképpen párhuzamosan két fondot hoznak létre: saját személyi fondjukat, és részt vesznek a család fondjának gyarapításában.” Borsa, 1961: 50–51. 25 Rob Fisher Jennifer Meehan 2010-es írását idézi a személyi iratok megőrzésének szakaszaival kapcsolatosan. Eszerint beszélhetünk a létrehozójuk általi keletkezésükről, használatukról és megtartásukról, az egymást követő megőrzőik általi használatukról, kezelésükről és átadásukról, valamint a levéltárba kerülésükről és a levéltári beavatkozásról. Lásd: Fisher, 2015: 95. 8. lábjegyzet. Arianne Baggerman ego-dokumentumokkal foglalkozó történészként jut ugyancsak arra a megállapításra, miszerint a családi levéltárak nem véletlenszerű gyűjteményei az iratoknak, hanem a családi identitás megteremtését szolgáló tudatos formálás eredményei. Lásd: Baggerman, 2002: 163. Nagy Ágnes 2. A családi iratok nemzedéki rendje. BFL XIII.72 Kovács – Bugsch – Havasy – Nyárasdi család iratai. Gyűjtési dokumentáció (Fotó: Nagy Ágnes)