Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - Fehér Csaba–Haász Réka–Horváth M. Ferenc– Koltai Gábor–Szabó Attila–Szabó Bence: Beszámoló a Gazdasági és társadalmi szervek illetékességének elhatárolására alakult ad hoc bizottság tevékenységéről (2018. június)
15 2021/1. ▪ 5 – 22. társaságok kötelezettségeit, vagyis a közfeladatot ellátó szervekkel azonos módon adják nem selejtezhető irataikat a levéltárakba. „A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott gazdasági társaságok kötelesek iratkezelésüket az illetékes közlevéltárral egyetértésben szabályozni, irattári anyagukat a szabályzatban foglaltak szerint kezelni, a helyszíni tájékozódást – az üzemi és az üzleti titkok védelmének biztosítása mellett – a közlevéltár számára megengedni, nem selejtezhető irataikat a közlevéltár részére a közfeladatot ellátó iratképzőkre vonatkozó rendelkezésekkel azonos módon átadni.” 8 2. részjelentés Javaslat a civil szervezetek maradandó értékű iratainak fennmaradásával kapcsolatban A javaslat a Kollégium felhatalmazása alapján a civil szervezetek levéltári illetékességi és gyűjtőkörében vet fel rendezésre váró kérdéseket, illetve alternatívákat javasol azok megoldására. A bizottsági konszenzus útján kialakított tervezet alapvető célja a civil szervezetek, illetve a köztestületek és közalapítványok maradandó értékű iratainak fennmaradására, megőrzésére, levéltári átvételére vonatkozó ajánlások, jogszabály-változtatási javaslatok megfogalmazása. Emellett javaslatokat fogalmaz meg a hazai gyűjteménykezelő intézményrendszerbe már bekerült politikai pártok iratai kérdésében, illetve ajánlást tesz a politikai pártok esetében a saját irattári anyagaikat megőrző archívumok felállítására. I. A civil szervezetekkel kapcsolatos levéltári gyűjtőterületi munka jogszabályi lehetőségei A rendszerváltás idején megalkotott 1989. évi II. törvény új értelmet adott az államszocialista rendszer által kisajátított „társadalmi szervezet” fogalmának, amely immár magában foglalta a szakszervezeteket, az új pártokat és az egyesületeket is. Napjainkban a jogszabályi hátteret elsősorban a 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: 8 A 2020. évi XXXII. törvény 26. §-a kibővítette a bizottsági javaslathoz képest a 2020. július 1-től hatályos Ltv. 32. §-ában az érintett gazdálkodók körét a közfeladatot értelmező rendelkezés átalakításával összhangban: „32. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott, valamint azon gazdasági társaságok, amelyek többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban állnak, kötelesek iratkezelésüket az illetékes közlevéltárral egyetértésben szabályozni, irattári anyagukat a szabályzatban foglaltak szerint kezelni, a helyszíni tájékozódást – az üzleti titkok védelmének biztosítása mellett – a közlevéltár számára megengedni, nem selejtezhető irataikat – ha azok feladataik ellátásához már nem szükségesek – részére átadni.” Beszámoló
