Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Forrás és érték - Csikós Gábor: Fejszecsapások. Földosztás, gyilkosság és téeszesítés Pusztamonostoron (1945–1955)
21 2020/1. ▪ 21 – 39. Csikós Gábor Fejszecsapások Földosztás, gyilkosság és téeszesítés Pusztamonostoron (1945–1955) „A kulákság a szocializmus építésének legvadabb ellensége, aki a legaljasabb eszközökkel, gyilkossággal, gyújtogatással, rombolással, szabotázzsal harcol a szocialista fejlődés ellen”1 -állt a Szolnok Megyei Néplap Elméleti tanácsadójában. 2 Noha a pro paganda különösen az utóbbiakkal vádolta a „népellenségnek” tartott gazdagparasztokat, a gyilkosságot tervező „kulák” is visszatérő alakja maradt a kora ötvenes évek sajtójának.3 A valóságban ehhez képest alig történt gyilkosság, amely velük kapcso latba hozható lett volna.4 A kivételek egyike Borbély Miklósé, akit nyolc fejszecsa pással öltek meg 1949-ben. A Népszava az ügyről „Kulákok gyilkos merénylete egy DÉFOSZ5 -vezető ellen” címmel számolt be, részletezve, hogy egy „44 holdas ku lákgazda, nyugatos őrmester” vezetésével megölték a „dolgozó parasztok érdekeit védő helyi DÉFOSZ szervezet ügyvezetőjét.”6 A járási bizottság gyűlésén pedig el hangzott, hogy „Pusztamonostoron el is kezdődött a támadás, ahol egyik vezetőségi tagunkat kulák felbujtásra egy középparaszt agyonütötte.” 7 Mindezek ellenére Borbély Miklós sem ekkor, sem később nem emelkedett a munkásmozgalom mártírjainak sorába, nem neveztek el róla közintézményt, nem kapott emléktáblát, életrajza sem került be az Értünk éltek kötetbe,8 az esemény nem lett Pusztamonostor helytörténetének része sem.9 Hogy miért, annak megválaszolá sához a második világháborúig kell visszatekinteni. Az 1945-tel kezdődő időszak, 1 Szolnok Megyei Néplap: 1950. IV. 15. 2 A „kulákság” definíciójával adós maradt a kommunista propaganda. Ennek ellentmondásaira: Fitzpatrick, 1994: 30–32.; Bolgár, 2011: 61.; Tóth, 2016: 638–639. 3 További példák a Szolnok Megyei Néplapból: „Bebizonyították, hogy a dolgozó nép ellenségei és hogy a teremtő béke helyett a háborút, a pusztulást, a gyerekek, az asszonyok, az öregek legyilkolását akarják.” (1950. V. 26.), vagy: „A kulák porig égett falvakat, lerombolt városokat akar.” (1950. V. 6.) 4 Az 1949 és 1953 közötti sajtó a Mecsekrákoson (Szabad Föld 1949. VII. 27.), Lengyelkápolnán (Szabad Nép 1950. I. 24.) illetve a Vereben (Magyar Nemzet 1953. III. 22.) történt halálesetek kapcsán gyanúsított „kulákokat.” 5 Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége 6 Népszava 1949. III. 13. 7 MNL JNSZML XXXV. 41. 2. 30. 1949. III. 12. 8 Gecsényi–Selmeczi szerk, 1974: Pusztamonostorról két életrajzot mutat be a kötet. Bazsó István (1882–1927) és Szászi József (1873–1919) MÁV–alkalmazottak szegényparaszt családból származtak, a proletárdiktatúra helyi eseményeiben vállaltak szerepet. 9 Bagi–Soós, 1989: 123., vagy Bathó, 2011: 429. sem említi; kivétel Mizsei, 2006; Besenyi, 2008: 198 FORRÁS és ÉRTÉK
