Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Mérleg - Két könyv Mindszenty József bíboros környezetének forrásaiból. Somorjai Ádám OSB: Duty log Cardinal Mindszenty in the American Legation at Budapest 1956–1971 – Az ügyeletes tiszt kézikönyve. Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségen 1956–1971. Somorjai Ádám OSB: Nuove fonti per la causa Mindszenty nelle carte Casaroli 1962–1995 – Újabb Mindszenty-források Agostino Casaroli levéltári hagyatékában 1962–1995 (Ólmosi Zoltán)

91 2020/1. ▪ 83 – 92. seivel az a feljegyzés, 4 amely Mindszenty bíboros és Jones ideiglenes ügyvivő közötti megbeszélésekről készült. Az ügyeletes tiszt március 19-ei bejegyzése szerint a „bí­borosnak átadják a StDep válaszát”. A március 11-ei és 18-ai beszélgetésekre König bíboros látogatása előtt került sor, s a második alkalommal tájékoztatták a bíborost a menedékével kapcsolatos State Department-álláspont változatlanságáról. A kötet talán legérdekesebb dokumentuma Mons. Casaroli 1963. május 10-ei jelen­tése Cicognani bíboros államtitkár számára,5 melyben lebilincselő módon számol be budapesti látogatásáról, arról, hogy miként próbálták meg utazását titokban tartani, ami nem sikerült maradéktalanul, mert a bécsi újságíró körök valamit kiszimatoltak. Ugyancsak érzékletes képet kapunk a magyar kormány képviselőivel folytatott tár­gyalásról. (A tárgyalópartnerek Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal ve­zetője és helyettese Miklós Imre, valamint Puja Frigyes külügyminiszterhelyettes voltak.) Másnap, május 8-án már-már titkosszolgálati eljárással jutott be az ameri­kai követségre. A követséget állandóan újságírók hada vette körül, őket elkerülendő Mons. Casaroli polgári ruhában Jones ügyvivő rezidenciájára ment, s szolgálati ko­csival jutott be az épületbe. (1964-es látogatásakor ugyanezt a módszert alkalmazta.) Valami mégis kiszivároghatott, mert másnap sokkal több fotós és újságíró várako­zott a Szabadság térnél. A bíborossal folytatott több órás beszélgetésről csak rövi­den szól, jelezvén, hogy azt egy részletes jelentés keretében küldi. Annyi azonban egyértelmű, hogy a bíborossal sikerült megértetnie: „kevéssé remélheti, hogy ezzel a kormánnyal sikerül is valamit dűlőre vinni.” Tehát esetleges távozása Magyaror­szágról „a kormány által vállalt kötelezettségek teljesítését követően történjék, ne azt megelőzően”. A 4. dokumentum6 Casaroli 1964. márciusi útja előtt készült hivatali feljegy ­zéseit tartalmazza, benne a tárgyalási témákkal a magyar kormány képviselőivel. Külön feljegyzés készült Mindszenty bíborosról, a kiközösített ún. békepapokról, Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspökről. E feljegyzések mellett különösen ér­dekesek a Casarolit kísérő Luigi Bongianino feljegyzései a tárgyalásokról,7 amelyek egyrészt kiegészítik Casaroli másutt már korábban publikált jelentését,8 s némileg a külső szemlélő szemszögéből tájékoztatnak a tárgyalásokról. A vatikáni küldöttség háromszor is járt az amerikai követségen (március 14., 15., 22.), a követség ügyele­tes tisztje csak 14-én utalt erre. Míg azonban a Casaroli feljegyzés a tárgyalásokra koncentrál, jelezvén, hogy a bíboros prímási méltóságának tudatában nem érzé­keli saját valódi helyzetét, Mons. Bongianinonak volt ideje arra, hogy beszámoljon 4 2. számú dokumentum, 33–35. 5 3. számú dokumentum, 36–43. 6 4. számú dokumentum, 43–51. 7 5. számú dokumentum, 52–72. 8 A Casaroli jelentést lásd többek között: Somorjai–Zinner: A Szabadság térről Washingtonon át a Vatikánba – és vissza. 174–191. MÉRLEG

Next

/
Oldalképek
Tartalom