Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Mérleg - Két könyv Mindszenty József bíboros környezetének forrásaiból. Somorjai Ádám OSB: Duty log Cardinal Mindszenty in the American Legation at Budapest 1956–1971 – Az ügyeletes tiszt kézikönyve. Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségen 1956–1971. Somorjai Ádám OSB: Nuove fonti per la causa Mindszenty nelle carte Casaroli 1962–1995 – Újabb Mindszenty-források Agostino Casaroli levéltári hagyatékában 1962–1995 (Ólmosi Zoltán)
86 Levéltári Szemle 70. évf . januárban fogászati felszerelés beszerzésére tettek javaslatot. Figyelmet szenteltek a bíboros lelki állapotának is, először 1958. május 13-án esett erről szó. 1967 tavaszán többszöri bejegyzést találunk fogászati kezeléséről. Február 20-án a bejegyző fogászati felszerelés kölcsönzéséről tudósít. Érdekes a 1957. május 8–9-ei bejegyzés: „bíboros gyengélkedés; orvos?”. Ugyanehhez a naphoz zárójelbe téve tudósít a beíró az amerikai orvos május 29-ei látogatásáról, június 12-én dr. Johnston feljegyzéséről. 1963. december 27-én szűkszavú bejegyzést olvashatunk: „Kötőhártya gyulladás esete”, amit orvosi kezelést követően január 10-én egy, „a szem javult” bejegyzés követett. Nyilván ez a kezelés is szerepet játszott abban, hogy az orvosi felügyeletet, mint általános kérdést az USA Külügyminisztériuma elé terjesztették (február 4.). A bíboros egészségi állapota a későbbiekben még több bejegyzés tárgya volt. Így 1965 nyarán kérték dr. Lynskyt, hogy vizsgálja meg a bíborost, majd említést tettek a köpetvizsgálat eredményéről, sőt tájékoztatják a magyar kormányt, illetve a Washingtonban tárgyaló vatikáni delegációt egészségi állapotáról. Az USA Külügyminisztériuma engedélyezte a röntgent, bár ennek technikai kivitelezése homályban maradt. Szeptemberben aztán „teljes orvosi jelentés” készült egészségi állapotáról. Októberben a bíboros szívpanaszairól olvashatunk, s a hírt továbbították a Vatikánnak is. 1966. januárjában több bejegyzést találunk a bíboros betegségéről és az orvosi költségekről. A bíborost ekkoriban egyre több betegség kínozta, így állapotának ellenőrzésére igen nagy gondot fordítottak. A feljegyzések egy orvoscsoport látogatásának előkészítéséről tudósítanak 1967. július 27-én, 31-én, szeptember 13–15-én pedig orvosi, fogorvosi ellenőrzésekről olvashatunk. Ezután elmaradoznak az orvosi vizsgálatokról szóló hírek, 1968. december 18-án már csak az „orvosi ügyek” szerepelnek. Ezt követően nem esik szó az egészségi problémákról, amiben nyilván az is szerepet játszik, hogy 1969 május közepétől 1970 év elejéig nincs bejegyzés, s ez év folyamán két különböző személy vezeti a naplót, akik nyilván eltérő szempontok szerint végezték munkájukat. A feljegyzések utaltak a Bíboros szokásos vallási tevékenységé re (1959. november 5.), de kereszteléseiről (1959. november 17., 1967 október 28.), esketésről (1967. szeptem ber 9.) is hírt adtak. Külön kitértek arra, hogy „tévedésből kívülálló” jutott be a követségi misére, ami után a tudósítókat kizárták a miséről (1960. január 7., 11.). Emellett azt is fontosnak látták megjegyezni, hogy a „francia követ ott maradt mise után”, és „beszélgetett a bíborossal” (1960. március 23.). Ez egyúttal visszautalás arra, hogy a budapesti diplomáciai testület 26 tagja és „4 helyi” is részt vehetett a bíboros által celebrált miséken (1959. május 29.). Érdekes lenne megtudni, ki a négy helyi, ha nem a követség magyar alkalmazottai. Külön bejegyzést szenteltek a bíboros jubileum miséjére, s hogy javaslatot tett a vendéglistára (1965. április 30.). Június 5-én pedig megtudjuk, hogy az USA Külügyminisztériuma öt fő számára engedélyezte a részvételt a misén. Kiemelt beírást kapott a Robert Kennedy meggyilkolása után tartott gyászmise, amelyen „kb. 15 baráti kirendeltség vezetője + feleségeik voltak jelen”. MÉRLEG
