Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Levéltár│Történet - Rosdy Pál: Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ kezdeti évei
69 2020/1. ▪ 67 – 71. A korszak politikai gyakorlata szerint ugyanis minden államigazgatási lépést párthatározatok előztek meg, amelyek nem tudománypolitikai, sokkal inkább politikai, hatalmi szempontokat kívántak szolgálni. Így 1969. július 8-án a bizottság egyetértett az egyházi gyűjtemények zárt jellegének fokozatos megszüntetésével, valamint azzal, hogy az egyházi levéltárak, könyvtárak váljanak hozzáférhetőbbé, az állami szervek fokozatosan kapcsolódjanak be az egyházi vagyon kezelésébe és az idegenforgalmi nevezetességű egyházi objektumokhoz nyújtsanak állami, szakmai segítséget. A segítség már nem a „kettős kezelés” stílusában történt, de – mint minden egyházi ügy – az Állami Egyházügyi Hivataltól (ÁEH) is függött, politikai ellenőrzése alá tartozott. A levéltárügy országos vezetője 1968 óta Varga János történész volt (1927–2008) a Művelődési Minisztérium illetékes osztálya élén. Fiatal korában Vas megyei falujában a betlehemezés szervezője volt, a Rákosi korszakban a Bölcsészkar párttitkára lett. Akire kivetették a párt hálóját akkoriban, bátorság kellett elutasítására, különösen „népi káder” esetén. Szabad György például nagy feltűnést keltett az egyetemen, amikor sikeresen tért ki a felkínált párttagság elől. Varga János mindenesetre nem jószántából lett párttag. Jellemzésére felidézem: amikor negyedéves koromban, 1955-ben Sebesné évfolyamtársam a gyakorló tanításon alkalmatlannak bizonyult sógorom, Nevelős Ágoston vezető tanári vezetése alatt, s a kolléganő (akinek férje magas rangú káder volt) nemes egyszerűséggel feljelentett az egyetemi pártszervezetnél, hogy „klerikális kapcsolataim” vannak, Varga János bizalmasan megnyugtatott, és az ügyet gyorsan lezárta. 1956. október 25-én a tüntető tömegben ölelt meg a Blaha Lujza-térnél. 1 Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ létrehozása persze már Varga János kinevezése előtt megkezdődött. Neki csak a munka befejező része maradt. A pártállami időkben állami szerv csak az ÁEH közbejöttével intézhetett minden, egyházakkal kapcsolatos ügyet. Ebben az esetben is így történt, de nyilvánvaló volt, hogy az ÁEH lényegében belügyi szerv és semmit sem értett az egyházi gyűjteményekhez. Ezért mielőtt a hivatalos lépések megtörténtek, az ügyet „baráti, szakmai” alapon előkészítették a múzeumi, könyvtári és levéltári osztályok szakemberei, akik szinte kivétel nélkül jó szakmai kapcsolatban voltak az egyházi szakemberekkel, így nem volt nehéz eldönteniük, hogy kik legyenek a létrehozandó egyházi szerv, a Gyűjteményi Központ referensei. Varga János vezetésével több vezető levéltáros keresett fel, és megbeszélték velem, hogy engem terjesztenek fel levéltári referensnek, és azt is előadták, hogyan szeretnék az egyházi levéltárak ügyét rendezni. Amikor a hivatalos előterjesztés megtörtént az Állami Egyházügyi Hivatalnál, nem lepődtek meg az ellenvetéseken, hiszen (az „illegális” ciszterci rend elleni eljárás nyomán) börtönviselt voltam. Az ÁEH 1 Varga János (1927–2008), 1978-tól a Magyar Országos Levéltár főigazgatója volt, a rendszerváltozás után pedig MDF parlamenti képviselője lett. Tudományos munkássága jelentős. Számos kötet szerzője. Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ kezdeti évei
