Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. szám - Forrás és érték - Gaálné Barcs Eszter: Egy gyermek naplója
28 Levéltári Szemle 70. évf . Az ünnepekkel kapcsolatban egy ún. rózsaünnepről is olvashatunk április 13-án: 39 „Azután rózsa ünnep lévén kik egy rózsa bokrot vivén kezibe a domb tetejére és az azé lévén aki vivé, el ülteténk . Az én rózsámra azt mondá bácsi: aki téged hozott, ha az szeles, hamis, meggondolatlan lesz, akkor száradjon ki még a gyökered is. Én meg szeretém kis rózsámat, hogy egész kertben legnagyobb kincsem, mert az nekem mintegy figyelmeztetőm.... Estve azt mondá szeretett tanítónk, ezen nap majd egészen vig kertészkedésel folyt; mellynek mind az a haszna van hogy test gyakorlást teszünk és tanulunk a növényekkel bánni.” 40 Többször visszatérő elem a napi rutin leírása, ebből jól látható, hogy kötött napirend szerint teltek a kisfiú mindennapjai. „Amint csak reggel megperdül kis dobunk 4 órakor, azonnal kiugorván ágyunkbul, reggelig nem csak hogy leckénket megtanulván hanem a naplónkat is le iránk. 7 órakor elvegezven rövid reggelinket, bejövénk az intézetbe, itt énekelénk és imádkozánk.” 41 A napi kötelezettségek mellett a színes leírásokból képet kaphatunk a gyerekek szabadidős tevékenységeiről is. Téli időszakban tanulás után rendszeresen szánkózni mentek. Az idő javulásával pedig kertészkedésről, labdázásáról olvashatunk, illetve a nyári időszak beköszöntével a fürdőzés is szerepel a naplóban. A rajzolás és az olvasás gyakori szabadidős elfoglaltságként jelenik meg és utóbbi esetében a kisfiú által olvasott művekről, olvasmányélményeiről is képet kaphatunk. Egyik alkalommal például a neves nyomdász és könyvkiadó, Heckenast Gusztáv kiadásában 1840-ben megjelent Gyermekvilágról írt Mares Móric.42 A gyermekvilág képekben és elbeszélésekben című könyvet jó fiúk és leányok számára ünnepi, névnapi és újévi ajándékként ajánlották. E kötet mellett a gyerekek – a naplóbejegyzések szerint – Csokonai Vitéz Mihály írását is gyakran forgatták. A tanulás utáni jól megérdemelt pihenés, a víg mulatság a következőképpen je lenik meg a naplóban: „Délután nem vala intézetünk, még egyszer vissza adá bácsi szabadságunkat, tehát folyvást vigan mulatánk. Estve testgyakorlatot tevénk dalolánk, egyszóval vigan mulatánk.” 43 A gyermekvilág és a tanulás történésein kívül az őket körülvevő közelebbi és távolabbi világ hírei is beszűrődtek a naplóíró hétköznapjaiba. Erről tanúskodnak a belföldi és külföldi hírek is, amelyek megjelennek a feljegyzések között: a kisfiú az 1842-es hamburgi tűzvészről például többször is megemlékezett.44 Ezek a hírek a nevelő útján és újságolvasással jutottak el Rádra. A Pesti Hírlap beszámolt a nagy-39 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 136–137. (1842. április 13.) 40 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 136–137. (1842. április 13.) 41 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 19. (1842. február 5.) 42 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 52. (1842. február 26.) 43 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 45. (1842. február 21.) 44 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 230. (1842. május 29.) Gaálné Barcs Eszter
