Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. szám - Forrás és érték - Gaálné Barcs Eszter: Egy gyermek naplója
23 2020/4. ▪ 22 – 30. A napló keletkezési helye Rád, amely 1842-ben Nógrád vármegyéhez tartozott. 8 Fényes Elek Magyarország leírásáról készült ismert művében a következőket írta a településről: „magyar-tót falu... Határa sok javakkal megáldatott; földe, rétje elég és jó; szőlőhegye nagy, s a kosdiihoz hasonló jó bort terem. Az idevaló szőlővesszők hegyaljáról hozattak.” 9 Mares Móric naplóját az 1842. január 25. és 1842. augusztus 3-a közötti időszakban írta. A dokumentum sajátossága, hogy nemcsak írója gondolatait tartalmazza, hanem iskolai nevelője lapszéli jegyzeteit, javításait is. Mares Mór nevelője Lukács Pál, aki a korszak ismert tanítója volt, az ország előkelő családjainak gyermekeit oktatta.10 Irodalmi munkásságáról számos, elsősorban gyermekeknek szánt mű tanúskodik. A napló írása vélhetően nem a gyerek saját elhatározásából született, hanem iskolai feladatként végezhette.11 Erre utalhatnak a tanítói javítások és megjegyzések, illetve a kisfiú alábbi gondolata is: „csakhogy a napló irással igen megjártuk: mivel a mennyi hibánk volt, annyi német szót kellett megtanulnunk”. 12 Erkölcsi szabályok és intelmek nem csupán a tanító által írt széljegyzetekben szerepelnek, hanem a naplóbejegyzésekben is. A tanítói sugallat a következő szövegrészletnél is feltételezhető: „Igenis derék gyermek az ollyan kinél az ész le veri az indulatot: és ki csata helyét maga viaskodásábul megtartja, hogy ész és sziv fogjanak kezet az indulat pedig mindezektől igen hátráljon. Ügyekezénk csekély erőnkből mind azon kötelességeket, mellyek ránk valának bizva, hiven és pontosan teljesitni.” 13 A kisfiú születésnapján a tanítói jókívánság így szólt: „Élj sokáig és légy kedves Istennek, hazádnak és szülédnek!” 14 Az iskolai naplóvezetés precíz formát követ: a kisfiú napi szintű bejegyzéseket vezetett és pontos dátummegjelölést használt. A hónapok megnevezésénél a korszakban használt elnevezéseket alkalmazta: az évszakot elő-illetve utótaggal ellátva jelölte meg, a március megnevezése tehát tavaszelő , augusztus nyárutó , december pedig télhó formában szerepel. A naplóbejegyzések előtt a korban használt szólások, bölcsességek találhatóak, elsősorban a hazafiság és vallás iránti elköteleződés gondolatai kerültek bele, vélhetően tanítói sugallatra. Kossuthtól és Széchenyitől is olvashatóak gondolatok. megtalálható. A közzétett napló Mares Móric 1841. november 27. és 1842. január 17-e közötti feljegyzéseit tartalmazza. 8 Rád 1946-tól Pest megye része. 9 Fényes, 1851. II. 272. 10 Szinnyei 1900: 112. 11 Annak meghatározásához, hogy milyen arányban jelennek meg a gyermek saját, illetve tanárának gondolatai a forrásban, nem elegendő a rendelkezésre álló írás. 12 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 108–109. (1842. március 29.) 13 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 40. (1842. február 19.) 14 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 250. (1842. június 20.) Egy gyermek naplója
