Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Forrás és érték - Csikós Gábor: Fejszecsapások. Földosztás, gyilkosság és téeszesítés Pusztamonostoron (1945–1955)
31 2020/1. ▪ 21 – 39. Bár a kommunista hatalomátvétellel szemben fegyveres ellenállás – néhány nagyon ritka kivételtől eltekintve58 – nem szerveződött, a propaganda igyekezett ennek lehetőségét napirenden tartani és ezzel indokolni a rendszer erőszakosságát. 1950 elején a lengyelkápolnai gyilkosság, 1950 júliusában egy erdélyi gazdálkodó meggyilkolása,59 a csepregi összeesküvés 60 vagy a jászárokszállási téeszelnök halálos bal esete61 ugyanazt a forgatókönyvet követték. Személyes, elszigetelt konfliktusokból összeesküvést építettek,62 amivel legitimálható volt az erőszak például a téeszesítés ügyének véghezvitelében. 63 Nem ez volt az egyetlen eszköz a parasztság termelőszövetkezetbe kényszerítésére. Mint a pusztamonostori eset is mutatja, az adminisztratív eszközök, „kulák”-ellenes kampányok vagy éppen a tagosítás erőszakolása mind az eszköztár részei voltak. 64 Világpolitikai szempontból a jugoszláv szakadás tette sürgetővé a kollektivizálást, a rendszer belső logikája szerint viszont a falu mint politikai ellenzék felszámolása motiválta.65 Különösen a módosabb parasztokat tekintették ellenségnek, akik vagyoni függetlenségük, földhöz való ragaszkodásuk és mintaadó szerepük miatt a legerősebb ellenállást mutathatták.66 A „szocialista törvényesség” –mint ezt a pusztamonostori eset példázza – az elitek kriminalizálásával, az aktuális bűntettek és az államellenesség összemosásával67 – a jogszolgáltatást is a diktatúra kiépítésére használta. Pusztamonostoron „December 21” néven alakult termelőszövetkezet. Működése belesimult a Felső–Jászság termelőszövetkezeteinek világába: kevés taggal, kis területen, ziláltan működött.68 Az 1953-as évet például „igen nagy veszteséggel” zárta, az állatállomány jelentős része elhullott, a meglévő pénzalap egy részét elsikkasztották. 69 Mindezen sikertelenségben közrejátszott a helyi kommunista párt szervezetlensége is. A főispáni jelentés szinte már kérkedett azzal, hogy „az elbocsájtott alkalmazottak helyett politikai szempontból is megfelelő új alkalmazottak munkába állítására azonnal gondoskodás történt.”70 A következő évek mégsem hoztak ered ményeket: a gyilkosság nem lett a kommunista megújulás elindítója. 58 Petrescu, 2013: 47–48.; Bottoni, 2018: 251–252. 59 László, 2012: 81–85. 60 Jobst, 2018: 433–439. 61 Földi, 2012: 302–303. 62 Ö. Kovács, 2009: 33. 63 Viola et al, 2005: 319.; magyar viszonyokra: Varga, 2006: 223–235.; Ö. Kovács, 2012: 423–425. 64 Varga, 2001: 12–16. 65 Sokolovsky, 1990: 4–9.; Závada, 1999. 66 Varga, 2006: 227.; Valuch, 2001: 201–207. 67 Kareniauskaitė, 2015: 158–159.: Az ideológia szerint az egyenlő társadalom megszünteti majd a bűnözést, és mivel a politikai ellenfelek akadályozzák az egyenlőség kialakítását a korábbi elitek bűnösök. 68 MNL JNSZML XXXV. 41. 2. 35. 1950. XII. 23. 69 Bagi–Soós, 1989: 123. 70 A főispáni jelentést idézi: Papp, 2014: 375 Fejszecsapások
