Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 3. szám - Levéltár│Történet - Szálkai Tamás: Trianon árnyékában – Bihar megye levéltára és levéltárosai

85 2020/3. ▪ 82 – 104. személyek minden olyan esetben, amikor a Nagyváradról áthozott iratokról má­solatot vagy adatokat kérnek, egy rögzített kulcs szerinti (körülbelül 1–25 pengőig terjedő) összeggel járuljanak hozzá a vármegye kiadásaihoz. Véleménye szerint a levéltárért kifizetett összeg a vízügyek, egyesületek és társulatok elkallódott alap­szabályainak pótlása és a nemesi ügyekben történő kiadmányok révén aránylag rö­vid idő alatt megtérülne.14 A kiküldöttek között volt Reszegi Lajos vármegyei iroda ­segédtiszt is, aki ezen a sikeren felbuzdulva később megpróbált Szatmár megye levéltára ügyében is eljárni – eredménytelenül. 15 Bihar esetében tehát 1928-ban sikerült a történeti levéltári anyagot megosztani, nem úgy mint Szatmár megyében, ahol a tárgyalások ekkor még nem vezettek si­kerre. Ennek máig tartó hatása van, hiszen a magyar–román iratcsere-egyezmény alapján Bihar és Szatmár-Bereg magyar vármegyék levéltárait, amelyeket 1940. au ­gusztus 30-a után szállítottak székhelyeikről „Románia területére” visszakapta Magyarország.16 Valóban mentésről beszélhetünk, mivel pl. Nagyvárad város levél ­tárát ekkoriban barbár módon selejtezte a volt máramarosi magyar levéltáros, akinek bére a selejtpapír ára volt. 17 Levéltár Berettyóújfaluban Az új vármegyeháza épületében ugyan szántak helyet a levéltárnak, ám az áthozott iratok nagy mennyisége miatt az szűknek bizonyult. Ezért az alispán javaslatára a levéltári helyiséget a magyar királyi államépítészeti hivatal tervei és előméret­költségvetése szerint és annak keretében – a tűzbiztonsági szempontok figyelem­bevételével – tervezték átalakíttatni, illetve a még hiányzó berendezési tárgyakat is beszerezték. A levéltár tehát nem a megyeházán működött, hanem a mellette lévő háztömb­ben – az akkori Kossuth utca 28. szám alatt – helyezték el18 az Államépítészeti Hivatallal együtt, ám külön épületben, amely azonban nem volt alkalmas irattá ­rolásra. Már 1929 őszén a levéltár nagyterméből egy bérlakásba kellett átszállítani az iratokat, mert az az évi nedves tavaszi időjárás miatt a padló és a falak a mennye­zetig átnyirkosodtak. „Gondoskodni kellene továbbá szellőző kürtőkről és tűzbiztos kályhafűtésről is, [...] az udvar szintje a lakás padlójánál 20 cm-rel magasabb, az ud ­var is víztelenítendő volna.”19 Nadányi 1938-ban kérte, hogy tűzbiztonsági okokból 14 MNL HBML IV. 406. b. 12294/1928. 15 Gottfried, 2011: 159–161. 16 MK–RT 1948. október 12. 2233. 17 Gottfried, 2011: 161. 18 Helyén ma a Bessenyei lakótelep áll. 19 A falak szigetelését haladéktalanul el kellett végezni, ami 1400 Pengőbe került. BVHL 1929. október 3. 183., 1930. november 20. 195. Trianon árnyékában

Next

/
Oldalképek
Tartalom