Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 3. szám - Forrás és érték - Gilányi Magdolna: Bőle Kornél OP irathagyatéka

23 2020/3. ▪ 22 – 32. Mindenütt őrség állt, huszonnégy óra alatt el kellett hagyni az épületet.” 4 Hason ­lóan sietve távoztak a szombathelyi rendház szerzetesei – köztük Bőle Kornél is – 1950. július 11-ről 12-re virradó éjszaka máriabesnyői internálási helyükre. Nem tudni, volt-e lehetőségük értékeik elrejtésére a rendházban, templomban. Jogosan merülhet fel a kérdés, hiszen évtizedekkel korábban, egy ehhez hasonló történelmi helyzetben Bőle maga is cselekvő résztvevője volt az eseményeknek. Ekkor, a Tanács -köztársaság első hónapjaiban a budapesti Rózsafüzér Királynéja-rendház pénzét templomuk zsolozsmás kórusának kőkockái alá, illetve a padlás egy kevésbé hoz­záférhető részén rejtette el.5 Az eldugott, később az érintettek halála miatt elfeledett tárgyak előkerülése évtizedekkel később sem volt szokatlan. Jól ismert eset kapcso­lódik a gyöngyösi ferencesekhez: a közösség tagjai könyveket, templomi tárgyakat falaztak be a templomuk használaton kívüli lépcsőfeljárója mögötti helyiségbe, amelyekre az 1998. évi restaurálási munka során bukkantak rá.6 A szombathelyi Szent Márton-templom 2014-es restaurátori kutatásai azonban nem hoztak ilyen eredményt. 7 Bőle az internálást követően csak hónapokkal később, 1950 szeptemberében fért hozzá a szombathelyi rendházban hagyott irataihoz.8 Szörényi Gábor paritásos bizottsági tag közbenjárására bejutott régi kolostori szobájába, és mivel azt raktár­nak használták a többi szerzetes könyvei, iratai számára, így számosat „sajátjaként” menekített ki ezek közül is.9 Nem egy szerzetes folyamodott ehhez a módszerhez, és saját holmijai között a rendi iratokat menekítette, vagy bízta az értékeket világi személyekre. Ugyanakkor a megmentett javak évtizedekkel később, a szerzetesren­dek működésének újraindulásakor – akár az érintettek halála, akár más körülmé­nyek miatt – ritkán kerültek vissza a rend tulajdonába. Szintén a feloszlatás után kerülhetett a Domonkos Rend Római Központi Levél­tárába (Archivum Generale Ordinis Praedicatorum) feltehetően a rendtárs, Fehér Mátyás által, esetleg neki küldve az a 13 csomóból álló gyűjtemény, amelyet Szőnyi Tamás fedezett fel Iványi Béla 1927-es kutatása során készített regesztáinak ellenőr­zésekor. Siptár Dániel vélekedése szerint ez az iratanyag a budapesti központi levél­tár része lehetett. 10 Bőle iratainak visszaszerzése felett érzett öröme átmenetinek bizonyult, ugyanis ezek rendezésekor számos hiányt fedezett fel. A hiányzó kéziratok feltehetően az Állam-4 Idézet Dóczy Zsigmond a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című adásában adott interjújából. Ld. Hetényi Varga, 1999: 344. 5 Bőle, 2018: 104. 6 Fáy, 2012: 81–82. 7 Szőnyi et al, 2015:16–23. 8 A szombathelyi rendház egyházi anyaga és Bőle Kornél könyvtára ekkor a városi könyvtárba került, innen adták át egy egyházi megbízottnak. Ld. Wix, 1997:62. 9 DRGYL Bőle, Máriabesnyő 39–40. 10 Siptár, 2005:14–15., 23. Bőle Kornél OP irathagyatéka

Next

/
Oldalképek
Tartalom