Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 3. szám - Bényei Balázs: A levéltári törvény és végrehajtási rendeleteinek módosítása a gyakorlatban
7 2020/3. ▪ 5 – 21. Elsődleges cél volt továbbá a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása, oly módon, hogy a személyes adatok publikálhatóságának a mindenkori adatvédelmi szabályoknak megfelelően kell történnie. Vagyis az Ltv. a kutathatóság feltételrendszerét hivatott meghatározni, a nyilvánosságra hozatal tekintetében a hatályos adatvédelmi szabályok, jelenleg elsődlegesen a GDPR és az Info tv. az irányadóak. A védelmi idő A közlevéltárban őrzött iratanyag főszabály szerint bárki számára szabadon kutatható, a törvényben meghatározott időbeli megkötésekkel. Az Ltv. szövege eltérő szabályozást állapított meg az 1990. május 1. előtt és után keletkezett iratokra vonatkozóan. Mivel ez a különbségétel okafogyottá vált, így az iratok egységesen keletkezésük után 30 évvel válnak bárki számára kutathatóvá, ha nem esnek a külön meghatározott személyiségi jogok miatt szükséges védelmi idő hatálya alá. 6 A védelmi időre vonatkozó szabályozás abban a tekintetben nem változott, hogy továbbra is az érintett halálától számított 30, ha ez nem ismert akkor a születésétől számított 90, ha egyik sem ismert, akkor az irat keletkezésétől számított 60 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a dokumentum bárki számára szabadon kutathatóvá váljon. A védelmi idő leteltének megállapítása – ahogy eddig is – az iratot kiadó levéltár felelőssége. A szakaszt érintő változás lényegét a korábbi szabályozáshoz képest az jelenti, hogy mind a halálozási dátum, mind a születési dátum megállapíthatósága tekintetében kiegészült azzal a kitétellel, hogy nem ismert, vagy „az csak aránytalanul nagy erőfeszítéssel volna megállapítható”. A kiegészítés azért volt szükséges mert a GDPR alkalmazásában személyes adat minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ.7 Az azonosíthatóságnak nem kell közvetlennek lennie, hanem ide értendő az az eset is, ha bármilyen közvetett módon, akár hosszas kutatómunkával az elvégezhető. A levéltári iratanyag esetében ez minden egyes, egy adott iratban szereplő személy esetében, ahol a halálozásra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, kiterjedt kutatómunkát igényelt volna, amelynek eredménytelenség esetén ugyanez a születési dátumra vonatkozóan is elvégzendő lett volna, annak érdekében, hogy azok bárki számára történő kutathatósága esetén az adatvédelmi incidens teljes körűen kizárható legyen. Ez a gyakorlatban lényegében megvalósíthatatlan látszik. Nehézséget jelenthet ugyan annak meghatározása, hogy mi tekinthető „aránytalanul nagy erőfeszítésnek”, azonban általános érvényű, jogszabályi szinten is helytálló részletesebb szabályozás erre a kérdésre vonatkozóan nehezen valósítható meg. Nem véletlen, hogy mind a GDPR, mind a német szövetségi levéltári törvény 6 Ltv. 22. § (1) (bevezette: Mód. tv. 18. §) 7 GDPR 4. cikk (1) A levéltári törvény és végrehajtási rendeletei
