Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Levéltár│Történet - Kulcsár Krisztina: Ember Győző 18. századról folytatott bécsi kutatásai
69 2020/2. ▪ 60 – 75. Az egyedüli, teljesnek mondható sorozatot jelenleg már csak a jegyzőkönyvek (Protokollen) teszik ki, és a kutató ezekre van utalva, ha képet kíván alkotni az Államtanács szerepéről. 52 Az évente több kötetből álló jegyzőkönyvek azonban elég szűkszavúak: tartalmazzák az ügy megnevezését, tárgyát igen röviden, továbbá a végső uralkodói döntés szövegét – ez azonban olvasható az illetékes hivatalnál levő ügyiraton is, az uralkodói aláírás előtt. Magukat az ügyiratokat, a véleményeket, az egyes tanácsosok nézeteit nem vezették be a kötetekbe. Napjaink történetírása nem egységes abból a szempontból, milyen (történeti/kutatási) értéket képviselnek ezek a jegyzőkönyvi bejegyzések, vagyis pusztán az uralkodói döntésszövegek.53 Az egyik nézet szerint legalább annyi forrásérték tulajdonítható ezeknek, mint az egykoron létezett vótumíveknek, sőt, még azoknál is nagyobbat, kulcsszerepet feltételez, és ennek kapcsán – mondhatni – elítéli Ember kutatásait. Ezzel a véleménnyel nem értek egyet, több szempontból sem. Az kétségtelen, hogy az iratanyag pusztulása miatt teljességgel lehetetlenné vált Ember Győző kutatásának eredeti célja: nem lehet megismerni a döntéselőkészítési mechanizmust, az államtanácsosok egyéni nézeteit, egymásra és az uralkodóra gyakorolt befolyásukat, és így a gondolkodási folyamatokat.54 A jegyzőkönyvek létjo gosultsága, kutatási lehetőségei így napjaikban megváltozott célokat feltételeznek, vagyis mást és másként lehet már csak vizsgálni, nem úgy, mint azt Ember Győző tette az 1930-as években. Ahogy magam is utaltam rá, ugyan megkérdőjelezhető a kutatási módszere, de 1933-ban nem lehetett előre látni az iratok 1945-ös teljes pusztulását (még akkor sem, ha Ember Győző maga említi, hogy Bécsben átélte Dolfuss 1934. februári lépését az osztrák polgárháborúban, valamint az olasz csapatok bécsi bevonulását, és ezek némileg talán előrevetíthették a diktatúrához kapcsolódó várható rombolást55 ). Úgy vélem azonban, nem szabad az ügyiratokénál nagyobb fontosságot tulajdonítani a fennmaradt jegyzőkönyvek bejegyzéseinek. A jegyzőkönyvek alapján az ugyan megállapíthatóvá válik, milyen ügyek kerültek az Államtanács elé, sőt mindez a monarchia teljes szintjén, tehát átfogó képet nyerhetünk az adott időszak döntéshelyzeteiről. Könnyebbség, hogy egyúttal azonnal megtudhatjuk a végső uralkodói döntést anélkül, hogy az adott hivatal levéltárában 52 A Haus-, Hof- und Staastarchiv honlapján online már kutathatók a mikrofilmről digitalizált 1761 és 1802 közötti jegyzőkönyvi oldalak: https://www.archivinformationssystem.at/detail.aspx?ID=377858 (Hozzáférés dátuma: 2019. július 17.) Az 1769 és 1795 közötti részeit éppen a Budapesten őrzött mikrofilmek alapján digitalizálták és tették hozzáférhetővé. 53 Kovács, 2018: 18–19. 54 A publikált cédulák alapján például kimutatható, hogy II. József átvette Borié szóhasználatát és kifejezéseit. Ember, 1959–1960: VI. 345. No. 38. Vö. ÖStA HHStA HausA Hofreisen 2-2-7. fol. 287v. 55 MNL OL P 2093 Személyi iratok, e tétel: Akadémiai, levéltári káderanyag, egyéb. „Emlékezés és történelem. Beszélgetés Ember Győzővel, 1988” (A Levéltári Szemlében 1989-ben publikált beszélgetés eredeti, bővebb változatának szövege), 10. o. Ember Győző 18. századről folytatott bécsi kutatásai
