Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Levéltár│Történet - Kulcsár Krisztina: Ember Győző 18. századról folytatott bécsi kutatásai

66

Levéltári Szemle 70. évf

.

vidéket is, sőt az 1779-ig külön kormányzott Temesi Bánságot és a szepességi városokat is.31

Azonban még ezek „az iratok, sőt a kiválasztottak egyes részei közül” is válogatott. Elsősorban az a cél vezérelte, hogy megállapítsa az egyes államtanácsosok szerepét, tanácsadói jellegét, másrészt a tágan vett Magyarország történetére akart ezáltal „fényt deríteni”, de az első szempont volt a döntő: hogy megismerje az államtanács magyar politikáját,32

vagyis a tanácsosok szerepét Magyarország ügyeinek intézésében.

33

Munkamódszerét is ennek a célnak és az iratanyag terjedelmének rendelte alá, hiszen akkor még nem volt fénymásolás vagy digitális fényképezőgép, a mikrofilmezés is csak gyerekcipőben járt,34

így maradt a kézzel jegyzetelés, a cédulázás. Talán megkérdőjelezhető választott módszere, de akkor hatékonynak tűnt. Jegyzeteit ugyanis két nyelven, vegyesen vezette: magyarul jegyzetelt, de egyes részeket, szavakat, kifejezéseket, helyenként akár hosszú forrásrészeket kiírt németül, olyanokat, amelyeket jellemzőnek tartott az egyes államtanácsosok esetében. Néha a német idézetek közé magyar szövegeket szúrt. A hatalmas mennyiségű átnézett iratanyagról két kötegnyi cédulát készített. Jegyzeteit 17 x 20 cm méretű papírlapokra írta, amelyeket nem sorszámozott, csak az iktatószám szolgált eligazodásként.

Kutatásainak közvetlen eredményéről tanúskodnak azon tanulmányai, amelyek bécsi kutatóútja után vagy az 1930-as években jelentek meg.35

Újabb bécsi ösztöndí

jat azonban nem kérvényezett, mert 1934-től két évig az Országos Levéltár ÁDOB-os (Állástalan Diplomások Országos Bizottsága) gyakornokaként dolgozott, majd 1936-tól már rendes alkalmazásában állt. A tanulmányaihoz szükséges pontosítások miatt a korszakban bevett módszerhez folyamodott: iratkölcsönzést kért a bécsi levéltárból. (Tegyük hozzá, hogy az államközi iratkölcsönzés nem csak a levéltárosok számára volt lehetséges, mások is élhettek ezzel a lehetőséggel.36

) Az 1936-ban kikölcsönzött 70 darab ügyiratot futárpostával szállították Bécsből Budapestre.

37 Ezek az 1761 és 1764 közötti időszakból származó kikölcsönzött ügyiratok mind az erdélyi viszonyokkal voltak kapcsolatban, országgyűlési ügyekről, sőt a madéfalvai veszedelemről szóltak, Buccow erdélyi főhadparancsnok és gubernátor haláláig terjedően – feltehetően egy újabb publikáció szerepelt Ember tervei között.

31 MNL OL P 2093 Staatsrat protocollumok. Legépelt kézirat bevezetője, 2. o.

32 Uo. 3. o.

33 MNL OL K 830 2. tétel, 1934. Ember Győző jelentése.

34 Bécsben ugyan már 1903-ban fotóműhelyt rendeztek be a levéltár épületében, de azt 1922-ben bezárták, és 1925-től az Osztrák Nemzeti Könyvtár végzett mikrofilmezést – az Österreichisches Staatsarchiv 1945 után sem rendelkezett saját fotóműhellyel, külsős vállalkozók készítették a megrendeléseket. Vö. Hochedlinger, 2013: 406–408.

35 Ember, 1935a; Ember, 1935b; Ember, 1936a; Ember, 1936b.

36 Hochedlinger, 2013:

436.

37 MNL OL Y 1 1936/317.

Kulcsár Krisztina