Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Levéltár│Történet - Kulcsár Krisztina: Ember Győző 18. századról folytatott bécsi kutatásai
63 2020/2. ▪ 60 – 75. Ember Győző részben a Haus-, Hof- und Staatsarchivba járt, ahol az Ungarische Akten sorozatban a témájához kapcsolódóan 18. századi részeket nézett át: 41 csomót az 1717 és 1740 közötti időszakból (Fasc. 198–248), valamint az országgyűlési ügyeket (Ungarische Akten, Comitialia. 4 csomó az 1723 és 1752 közötti évekből). Ezeken túl kis kihagyásokkal jegyzőkönyveket, továbbá általános, pénzüggyel összefüggő iratokat is áttanulmányozott. A jelzeteket feltehetően magától Szekfűtől kaphatta, de támaszkodhatott a Levéltári Közleményekben megjelent ismertetésre is, amely az Ember által is kutatott irategyütteseket külön is kiemeli, mint például az Alte Kabinettsakten sorozatból a Nádasdy–Teleki-féle örökösödési ügyre vonatkozó iratokat (1693–1757).17 A hónap második felében a Hofkammerarchivot látogatta, ahol az Ungarische Gedenkbücher állagban kutatott. Jelentésében nem a mennyiségi adatokat emelte ki, és nem is sorolta fel tételesen, jelzetek szerint az átnézett sorozatokat – sokkal inkább a feltárt levéltári iratok jelentőségét hangsúlyozta. Saját megfogalmazása szerint elsősorban annak megállapítására törekedett, hogy „a helytartótanácsi felterjesztésekre leérkező, és a bécsi udvar felfogását kifejező királyi resolutiok milyen úton jöttek létre”.18 Bécsi munkájának eredményeként bölcsész doktori értekezését nyomtatásban is megjelentette. 19 Az ezt követő hosszabb bécsi tartózkodása alatt még inkább megfigyelhető, hogy e kérdéskör felé fordult, vagyis azt vizsgálta, ki és milyen véleményt vallott a magyar ügyekről, kinek a befolyása érezhető az egyes uralkodói döntésekben (mai szakkifejezéssel a Denkprozesse -t akarta feltárni). Kutatásaihoz ideális hátteret biztosított a Bécsi Magyar Történeti Intézet az egykori magyar gárdapalotában (Trautsonpalota, ma az osztrák Igazságügyminisztérium székhelye). Itt az ösztöndíjasok ellátásban részesültek: a lakhatással együtt járt a fűtés, világítás, kiszolgálás, sőt a napi háromszori étkezési és a mosatási lehetőség, valamint szükség esetén az orvosi ellátás.20 Ember Győző 1933. november 1. helyett csak 12-én érkezett meg Bécsbe a 11-én tartott doktori avatása miatt,21 de november 14-től kezdve június 28-ig nap mint nap, ahogy maga mondta, „megszállottként”22 látogatta a levéltár épületét a Minoritenplatzon, 9.30 és 17.30 (18.00) óra között. Kivételt csak a vasár- és ünnepnapok, valamint az ünnepek miatti hosszabb szünetek jelentettek. Ekkor (1969-ig) ugyanis még szombaton is lehetett kutatni, 9 és 13 óra között.23 Ember Győző ösztön díja idején összesen 133 napon jelent meg a Minoritenplatzon.24 A leghosszabb távol- 17 Szekfű–Miskolczy, 1924–1927: 1926, 47–48. 18 MNL OL K 830 2. tétel, 1933. Ember Győző jelentése. 19 Ember, 1933. 20 Ujváry, 2017: 128.; és ösztöndíjkiírás az 1936/37. évre: MNL OL Y 7 1949/867. (105/1936. OL). 21 MNL OL K 830 1. tétel, 1933. nov. 6. Ember Győző képeslapja Angyal Dávidnak. 22 Erdmann, 1989: 40. 23 Hochedlinger, 2013: 435–436. 24 ÖStA HHStA Forscherbogen, Ember Viktor (Győző), 1933/2965; uo. 1934/8. Ember Győző 18. századről folytatott bécsi kutatásai
