Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Forrás és érték - Brunner Attila: Megkerült tervlapok. Adatok Márkus Géza építőművész, a kecskeméti Cifrapalota alkotójának munkásságához
30 Levéltári Szemle 70. évf . Utóbbi épület ornamentikája finoman elegyíti a nemzetközi példákat a hímzésmintákra támaszkodó, népművészeti eredetű motívumokkal. De a homlokzat fő díszítőelemévé emelt, vakolatba húzott inda bármilyen meglepő is, még ennél a magyar szecesszió iskolapéldájánál számító házon is a Secession épületére, pontosabban annak egyik beugró oldalhomlokzati részén látható motívumra vezethető vissza. Ha Komor Marcell nekrológjának értelmében – amely csak egyfajta szempontból, ráadásul visszamenőlegesen értékelte a rövid pályaívet – Márkus el is távolodott a bécsi irány követésétől 1902 táján, a motívumok használatának Bécsbe visszavezethető módja még jó darabig meghatározó. A babérlombos, növényi ornamentika, amely a Secession épületen a művészetkultusz antikizáló, nemzetközi szimbólumának tekinthető,45 még egy 1903-ban tervezett művén is fellelhető. A kecske méti Balatoni Farkas család kriptájának első tervén46 facsemeték és rózsák láthatók a kripta lejárati ajtaján, ahogy hasonló lombozat tűnik fel a Petőfi-ház ideáltervén és a Péterfy Sándor utcai bérházon. A Cifrapalota, továbbá a budapesti Király Színház (1903) épületén látható, síkfelületet kitöltő ornamentális betétei tanúskodnak arról, hogy a Petőfi-ház ideáltervén is határozottan érvényesülő inspirációt Márkus oly mértékig elegyítette az írásban talán hangosabban követelt magyaros stílus követelményével,47 hogy a bécsies részletek észrevétlenek maradhattak. 45 A babérlombos ikonográfiáról közép-európai összefüggésben lásd: Moravánszky, 1998: 116–120. Veress, 2015: 99–117. 46 MNL BKML XV. 15. a. 11. tétel 47 Márkus, 1900a. Márkus, 1900b. Márkus, 1902a, Márkus, 1902b. Brunner Attila 4. Márkus Géza ideálterve a Petőfi-házhoz (Új Idők, 1899. július 30. 96–97.)
