Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Karlinszky Balázs: A felzárkozás sajátosságai. Digitalizálás a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltárban

7 2020/2. ▪ 5 – 17. kutatók számára rendelkezésre álljanak azok a források, amelyeket a hatályos jog­szabályok miatt az MNL tagintézményei azok közirat volta miatt nem tudtak közzé­tenni, vagyis az 1895. október 1. után keletkezett felekezeti, esetünkben katolikus anyakönyvek. Ezenkívül az elsők között került sor egyházlátogatási jegyzőkönyveink 18–19. századi kötetes példányainak, továbbá a 18. századi lélekösszeírások sokszor anyakönyveket pótló családjegyzékeinek fényképezésére. E három iratsorozat fény­képezése révén 2016-ban már elegendő mennyiségű felvétel állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy előbb teszt funkcióban, majd 2016. június 10-től élesben is elindítsuk „E-kutatás” szolgáltatásunkat. E-kutatás (2016–) E-kutatás szolgáltatásunk három pilléren nyugszik: döntő többségét, több mint 95%-át az egyedi levéltári dokumentumokról készített fényképek alkotják, kisebb részét könyvészeti tételek, harmadik elemét pedig a középkori oklevelek fotói. Ezen­kívül az egyházmegye történeti sematizmusának épülő adatbázisához használtunk fel digitalizált templom- és papi portréképeket kisebb mennyiségben. Levéltári dokumentumaink világhálós szolgáltatása részben ingyenes, túlnyo­mórészt azonban díjfizetéshez kötött, s a kutatótermi levéltári kutatáshoz hasonlóan mindkét esetben személyi regisztrációt igényel. Ingyenesen (regisztráció után) el­érhető tartalmaink az egyházmegyei körlevelek, másrészt a püspöki hivatal iktató­könyveinek mutatója (1950-ig). Ezeket 1834-től kezdődően vezetik az egyházmegyei kancellárián, és a korábbi tematikusan gyűjtött iratsorozatokat felváltó, központi hiva­tali, iktatószámokkal ellátott levelezésben segít tájékozódni.5 A kutatók az iktatóköny ­vek otthoni áttanulmányozása révén és a kikérendő iratok jelzeteinek érkezésük előtt történő megírásával így fél-egy napi helybeli kutatómunkát tudnak megtakarítani. A díjfizetés után elérhető fényképek között a kutatói igényekhez igazodva – és saját előkészítő munkánkat megkönnyítve – elsősorban az anyakönyvi sorozatok kutat­hatók, de az anyakönyvi jellegű adatokat tartalmazó lélekösszeírásokat és olykor az egyházlátogatási jegyzőkönyveket is böngészik a kutatók. A helytörténet iránt érdeklődők számára Pfeiffer János (1897–1983) nagyprépost (1980–1983), korábbi levéltáros helyben és más levéltárakban összeállított cédulagyűjteménye áll rendel­kezésre, illetve ők is haszonnal forgathatják a vizitációs jegyzőkönyveket. Szeriális anyagok, tehát könnyen fényképezhetőek voltak a székeskáptalan üléseinek jegyző­könyvei, valamint a 19. század első felével záródó püspöki protokollumkötetek. E két sorozattal már igyekeztünk orientálni kutatóinkat olyan, általuk kevéssé ismert levéltári dokumentumcsoportok felé, amelyek véleményünk szerint munkájukhoz 5 A mutatókönyvekhez tartozó központi levelezés nagyságrendjére jellemző, hogy 700 iratfolyóméteres levéltári anyagunk több mint harmada, 263 iratfolyóméter e sorozatban található. A felzárkózás sajátosságai

Next

/
Oldalképek
Tartalom