Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. szám - Arany Krisztina A levéltári hungarikakutatás helyzete, feladatai és lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban
6 Levéltári Szemle 69. évf . A levéltári hungarika jogszabályi környezete A hungarika fogalma Mit nevezünk külföldön őrzött magyar vonatkozású levéltári anyagnak, – az egyszerűség kedvéért – levéltári hungarikának, vagy csak egyszerűen hungarikának? A 205/1971. számú MM-MTA 4 utasítás értelmében a fogalom magában foglalja a mindenkori Magyarország lakosságára, területére, más államokkal való kapcsolatára vonatkozó, történeti értékkel bíró írott forrásokat, valamint a külföldön élő magyar személyek és magyar közösségek életét, történetét dokumentáló iratanyagokat is. Ez a megengedő, tág hungarika fogalom elméleti síkon számos kérdést vetett fel az elmúlt évtizedekben. A tág, földrajzi és nemzetiségi alapon megalkotott definíció egyes esetekben valóban megtévesztő lehet, ahogyan erre Borsa Iván 1986-ban a Levéltári Szemlében megjelent tanulmányában rámutatott. 5 Gyakorlati szempontból már az 1960-as években felmerült az igény a tágan értelmezhető levéltári hungarika rendszerén belül egy prioritási sorrend felállítására annak érdekében, hogy a feltárás és gyűjtés hatékonyságát növelni lehessen. Ennek érdekében a hungarika lelőhelyeket csoportosították és rangsorolták egyrészt általában a földrajzi, másrészt az írott történeti források szempontjából prioritásként kezelt régiók figyelembe vételével. Ennek megfelelően a történelmi Magyarország területén lévő utódállamok, a vele huzamosabb ideig közvetlen és rendszeres kapcsolatban álló, történelmére jelentős befolyást gyakorló államok, 6 végül pedig az egyéb földrajzi régiók kerültek egy-egy csoportba. A besorolás alapján tehát kiemelt jelentőségű és így prioritást élvez a Kárpátmedence államaiban őrzött, 1918 előtt keletkezett iratanyagok megismerése, feltárása, – lehetőség szerint – másolatban történő gyűjtése. 7 Ugyanakkor éppen ebben a régióban a dokumentumok biztonságos őrzése, rendezettsége és kutathatósága nem mindig megoldható/megoldott, ami a feltárás nehézségét és fontosságát növeli. Tökéletes megoldás a feltárandó régiók, államok, intézménytípusok felosztására feltehetőleg nem létezik, ugyanakkor ezt a csoportba sorolást egyes esetekben, például a Vatikán, illetve egyes csehországi családi levéltárak stb. kapcsán joggal érte kritika az elmúlt időszakban. 8 Az elmúlt évtizedben előtérbe került a magyar vonatkozású külföldön őrzött iratok közül a magyar diaszpórák iratainak gyűjtése is, amely korábban nem kapott túl nagy figyelmet. A megnövekedett érdeklődés egyrészt a rájuk irányuló fokozott 4 A művelődésügyi miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának együttes utasítása. 5 Borsa, 1986; Fazekas, 2013 6 Sz. Simon, 2013; Fazekas, 2013; Varga, 2003 7 Komjáthy, 1965; MNL OL, Hungarika stratégia, 2015. január 28. 8 Fazekas, 2013: 8. Arany Krisz?na
