Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. szám - Hírek - Árpád-kori kolostortól a régi szemináriumig és tovább... Beszámoló a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének Vándorgyűléséről (Vajk Ádám)

98 L‍e‍v‍é‍l‍t‍á‍r‍i‍ ‍S‍z‍e‍m‍l‍e‍ ‍6‍9‍.‍ ‍ évf .‍ Árpád-kori kolostortól a régi szemináriumig és tovább… Beszámoló a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének vándorgyűléséről Rendhagyó módon gyűjteménylátogatással, a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény megtekintésével kezdődött idén július 1-jén a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése, amelyet immár hagyományosan az Egy­házi Muzeológusok Egyesületével közösen szerveztünk. Hazánk egyik legrégebbi, jelentős részben a 13. század óta álló kolostorában Zágorhidi Czigány Balázs gyűjte­ményigazgató kalauzolt végig bennünket a rend gyűjteményein, amelyekhez a kö­zépkori Vas megyét bemutató kiállítás kapcsolódik. Ezután az egyesületek tagsága Szombathelyre utazott, ahol a MELTE programja közgyűléssel folytatódott. Az el­hangzott beszámolók és hozzászólások aktuális egyesületi és szakmai ügyek mellett a levéltári törvény módosításával és közös internetes fejlesztésekkel foglalkoztak. A helyszínválasztást a domonkos gyűjtemény és a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár utóbbi időben tapasztalt fejlődése, megújult helyiségei, valamint a püspöki látogatóközpont kialakítása is indokolták. A vándorgyűlésnek a felújított Brenner János Kollégium – a régi szeminárium – díszterme adott otthont. Másnapi konferenciánk első szekciójában a szervnyilvántartással, szervellenőr­zéssel és általában a gyűjtőterületi munkával kapcsolatos jó gyakorlatokba avatott be bennünket elsőként Haraszti Viktor . Budapest Főváros Levéltára főigazgató-helyet­tese az oktatási és egészségügyi intézményekre hívta fel a közönség figyelmét, ame­lyek iratait egyházi levéltárak is gyűjthetik majd a várható törvénymódosítás után. Közelmúltbéli esetekkel megvilágítva szóba került, hogy közirat sosem válhat ma­gánirattá, illetve hogy az iratképző nem válogathat a fondok egyes elemei között, azt egészben kell átadni a levéltár számára. Nem kerülte el olyan kényes témák említését sem, mint például az egyes egyházi iratképzők állami levéltár által lefolytatott ellenőr­zéseinek kérdése. Nagy Szabolcs , az MNL Veszprém Megyei Levéltárának igazgatóhe­lyettese hasonló tapasztalatokról számolhatott be: az oktatási intézmények jobbára ke­vés maradandó értékű iratot adnak át, míg az eleve alulfinanszírozott egészségügyi és szociális intézmények óriási mennyiségű anyaga általában siralmas állapotok között, a levéltárak elől elzártan tárolódik. Tovább ront a helyzeten, hogy utóbbiak esetében a selejtezési és a joggyakorlat egyaránt kiforratlan (személyiségi jogok). A fenntartó­váltáson átesett intézmények iratainak sorsát ugyancsak érintette az előadó, amely kér­déskör tulajdonképpen a fond megbonthatatlanságának szakmai alapelvét feszegeti. HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom