Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. szám - Műhelymunkák - Batalka Krisztina: Levéltár-pedagógiai lehetőségek és tapasztalatok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen
47 2019/4. a homogenitásra, így minél jobban igazodni lehet a csoport érdeklődéséhez, tempójához), miközben csak egy programmal tartjuk meg a levéltári szemináriumokat. A tapasztalataink alapján évente frissülő programjaink kidolgozásakor mind az időtartam, mind a rendezvény jellege egyfajta kötöttséget jelentenek. Olyan óratervekre van ugyanis szükség, amelyek teljes tartalma belefér 45 percbe és maximálisan alkalmazkodik a rendezvény jellegéhez, azaz a hangsúly a személyes tapasztalásra, a mindenki számára elérhető manuális munkára, az alkotási lehetőségre, az anyagokhoz való hozzáférésre került. 2015-ben, az első alkalommal egy klasszikus levéltár-ismertető foglalkozást tartottunk „Irány a múlt! Avagy a Google előtti keresés” címmel. A 45 perces szemináriumok két részből álltak, amelyek közül mindkettőben számítottunk a gyerekek aktív részvételére. Az első 20 percben olyan kérdéseket tettünk fel, hogy az ezekre adott válaszokból ők maguk fogalmazhatták meg, mi a levéltár, hogyan kerülnek be az iratok, illetve mi történik velük, mind a feldolgozást, mind a kutatást értve. A beszélgetés közben így olyan fogalmakat is megtanulhattak, mint az iratkezelési szabályzat, a fond, az adatvédelem vagy az iratfolyóméter. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan fogalmazzák meg a levéltár létjogosultságát, jelentőségét az egyetemen belül. A tapasztalatok alapján a levéltár fogalmával tisztában voltak, értették a múzeum, könyvtár és levéltár közötti különbségeket. Példák alapján azt is jól kiválasztották, hogy milyen iratokat, fotókat, terveket stb. őrzünk egyetemi levéltárként (ezeket az általános tapasztalatokat azóta minden évben megerősítik a gyerekek). A szeminárium második részében az egyetemi tanév történéseinek időbeli rendjét tudták rekonstruálni irat- és fotómásolatok segítségével. 10 A feladat során nemcsak egyetemi fogalmakat ismertek meg (pl. szigorlat, rektor, szakdolgozat stb.), hanem magának az egyetemi tanulmányoknak a rendjét is. Az óra végén egyetemtörténeti kvízt osztottunk ki, amelyeket kiértékelve a győztes a családja kíséretében térhetett vissza egy részletesebb levéltári bemutatólátogatásra. 2016-ban a Retró Műegyetem című órán a levéltári forrásokra (közte sok fotóra) támaszkodva egy régi diák átlagos napját idézhették fel a gyerekegyetemisták a reggeli felkeléstől kezdve az egyetemre jutáson, előadásokon és menzán át a szórakozásig és vizsgázásig bezárólag (a források között szerepelt pl. 1960-as évekbeli kollégiumi szobafotó, 1956-os villamosbérlet, 1944-es menza étrend is). A tapasztalatok szerint a gyerekek figyelmesen és számunkra meglepő részletekbe menően tanulmányozták a régi iratok és fotók másolatait. Ebben az évben fizikai aktivitással is kiegészült a program: az órák végén gyakorlatban is kipróbálhatták a tömörállványzat működését. 10 Ezek között voltak műegyetemi hallgatói törzskönyvek (pl. Oláh György Nobel-díjas kémikus, a BME egykori hallgatója vegyészmérnöki tanulmányait igazoló oldala), hallgatói eskü, kollégiumi életkép, ballagási bál meghívója, diplomaterv kiadása, felvételről szóló hivatalos értesítés vagy éppen egy öregdiák-találkozó fotója. Levéltár-pedagógiai lehetőségek és tapasztalatok
