Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. szám - Műhelymunkák - Rácz Attila: Budapest Főváros Levéltárának egy témahete

32

Levéltári Szemle 69.

évf

.

létezik, ha mégsem, az emberi élet fázisaival rá tudjuk őket vezetni (születés, iskolakötelesség, házasság, halál). Az életünk során keletkezett, levéltárba is kerülő egyik legfontosabb dokumentumaink az iskoláinkhoz köthetőek, ezért iskolai anyakönyveket is szemléltetünk. Lehetőség szerint a fogadott iskola iratait vizsgáljuk – sokkal nagyobb a hatás, ha rendelkezésünkre áll egy, az iskolába járt ismertebb személy anyaga. Előre utalva a későbbi napok foglalkozásaira, megjegyezzük, hogy az iskolai anyakönyvek is használhatók családfakutatásra. Ehhez a következő adatok hozzáférhetőek: név, atyja/gyámja neve (hangsúlyozzuk, akár kérdésként, hogy a családfenntartó fizet, ezért jegyezték be őt), születési hely, vallás, egyéb információ még a tandíjfizetés mértéke.

Amennyiben 1948 előtti iskolai anyakönyvet nézünk, a diákok mindig érdeklődve figyelik meg, hogy milyen „rossz” tanuló volt a választott személy, míg rá nem jönnek, hogy a jegyek kiosztása a maihoz képest fordítva működött.

Egyúttal azt is megvizsgálhatjuk, hogy a tanulók honnan származnak, általában a környéken laknak-e, az egyes tantárgyakat hány órában tanulják, és összehasonlíthatjuk azt is, hogy mennyiben hasonlít egy mai tanterv egy ötven-száz évvel ezelőttire.

Több iskola értesítője már elérhető a Hungaricana oldalain is: https://library.hun garicana.hu/hu/collection/iskolai ertesitok/

. Ezeket akkor is használhatjuk, amenynyiben nem áll rendelkezésünkre az iskola iratanyaga (pl. egyházi iskolai anyakönyv általános levéltár esetén).

Érdekes vizsgálati anyag lehet a tantestületi jegyzőkönyv is, amelynek tanulmányozásakor azt figyelhetjük meg, mely információk őrződnek meg az iskola életéről: tanárok cserélődése, fegyelmi ügyek, kihágások, részvétnyilvánítás stb.

Rácz A?la