Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. szám - Műhelymunkák - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – ismét. A levéltári kutatás jogi szabályozásának szakítópróbája: a Kiss-ügy
74 Levéltári Szemle 69. évf . medencébe” […] „az egészből nem kell nagy dolgot csinálni.” Az interjú 4.00 percénél lévő részé nél a levéltárból származó irat kimerevített kép é nél jól látható, hogy a 7-ei cikkben megjelent szó szerinti részlet innen származik: „Kiss László III. r. vádlott felvetette azt az ötletet, hogy későbbi kihallgatásaik során mondják azt, hogy […] velük ugyan önként közösült, de 200 Ft-ot kért a közösülésért, és feljelentését azért tette meg, mert neki a 200 Ft-ot nem adták meg. Tény, hogy Lantos és Várszegi vádlottak Kiss Lászlónak e javaslatát elvetették.” Így Mészáros maga szolgáltat bizonyítékot arról, hogy az adattovábbítás nem csak két oldalban merült ki, az utánközlés ténye a fullank.com esetében fennállhat, de a Százhalombattai Városi Televízió és az internet nyilvánosság a előtt a kimerevítve olvasható oldalak nem lehetnek másodközlések. Ráadásul több mint hatperces nyilatkozatában bűnügyi személyes adatok tömkelegét hozza nyilvánosságra. Mészáros a Levéltár által az Ltv. és az Infotv. szabályainak betartásával anonimizáltan kiadott iratot – bűnügyi személyes adatot – jogosulatlanul továbbította és ezzel a Levéltárat is súlyos erkölcsi és – a NAIH büntetés miatt – egy ideig anyagi kár is érte. 47 A Bíróság döntése A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság első alkalommal 2017. február 16-án tárgyalta az ügyet. 48 Alperes (NAIH) mellé beavatkozóként Kiss László jogi képviselője is belépett a perbe. A felperes jogi képviselője 49 öt pontban foglalta össze a BFL álláspontját. A felülvizsgálni kért határozat olyan rendelkező részt tartalmaz, amely teljesíthetetlen és jogszabálysértő, ugyanis nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy a Levéltár bizonyos személyeknek kiadja a kért iratot, bizonyos személyeknek nem. Az alperes nem tárta fel kellő alapossággal a tényállást, nem is említette meg a határozatában, hogy a perbeli esetben két ítéletről van szó. A BFL a két ítéletnek is csak bizonyos oldalait és azokat is anonimizálva bocsátotta a kutató rendelkezésére. A NAIH határozatában és másutt is az „1962-es ítélet” hozzáféréséről tett említést. Valójában két ítéletről van szó, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.B.84661./1961/17. sz. 1961. október 12-én kihirdetett ítéletéről, majd a Fővárosi Bíróság Bf.XXVIII. 7111/1961/26. sz. 1962. február 17-én tartott fellebbezési tárgyaláson hozott ítéletéről. Az I. fokú ítéletből 10, míg a II. fokú ítéletből 3 lapot kapott anonimizálva a kutató. 47 Mindezzel érdemes összevetni Varga László korábban idézett szavait a sajtó felelősségre vonásáról. V.ö. 30. jegyzet. 48 Az eredetileg nyílt tárgyalás minősítését a Bíróság közvetlen a tárgyalásra kitűzött nap előtt zártra változtatta. 49 dr. So ó s Andrea Klára Harasz? Viktor
