Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. szám - Műhelymunkák - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – ismét. A levéltári kutatás jogi szabályozásának szakítópróbája: a Kiss-ügy

66

Levéltári Szemle 69.

évf

.

Úgy vélem, az iratelv helyett az adatelvre célszerű fektetni a hangsúlyt és megtalálni az összhangot. Az Alkotmányb

íróság már több határozatában hangsúlyozta, hogy a bírósági határozatok nyilvánossága és megismerhetősége egyik fontos garanciája a kiszámítható joggyakorlatnak. A bírósági jogalkalmazás ugyanis egy adott jogvita eldöntésének keretei között „természetszerűen visel magán olyan jegyeket, melyeken keresztül tevékenysége […] a jogalkotás határán járhat” [38/1993. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1993, 256.]. Az így felfogott „jog” megismerhetősége ezért nemcsak a közérdekű adatokhoz való hozzáférés állami biztosításának a kötelezettségéből, hanem a jogbiztonságból is eredő követelmény (873/B/2008. AB határozat, ABH 2011, 1826.). A jogbiztonság tehát – egyéb követelmények mellett – „azt a feladatot rója a közhatalommal rendelkező és jogot alkalmazó szervekre, hogy jogilag szabályozott, megismerhető és kiszámítható módon járjanak el és döntsenek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben” [13/2013. (VI. 17.) AB határozat, Indokolás.]

Fontos megjegyezni, hogy azt az értelmezést, hogy az ítélet teljes egészében bűnügyi személyes adat, a NAIH jelen esetben sem viszi következetesen végig, hiszen máshol

– „b

ű

nügyi személyes adatok” továbbítását említi többes számban

26

;

– úgy fogalmaz, hogy „az 1962-es ítéletben bűnügyi személyes adatok szerepelnek”

27

, illetőleg

– „[a] Hatóság megállapította, hogy az 1962-es ítélet az Infotv. 3. § 4. pontja szerinti bűnügyi személyes adatokat tartalmaz.”

28

Külön jelentősége van ebben a körben, hogy Kiss Lászlóügyben I. fokon meghozott ítélet kapcsán a nyilvánosság nem volt kizárva és a korabeli sajtó (

így a Magyar Nemzet, Népszava) a nevek teljes kiírásával tudósított az ügyről. A korabeli sajtócikkek jelenleg is elérhetők pl. a Népszava on-line archívumából.

29 Nyilvános tárgyalás esetén, amennyiben a sajtó is jelen van a tárgyalásokon, akár teljes részletességgel is történhet tudósítás az ügy eseményeiről és a döntésről. Különösen ma, az internet korában aligha tüntethetőek el egykori napilapok, elektronikus sajtó korábbi közzétételei, azaz ha bárki évek múltán összerakja a „puzzle” kockáit, úgy a korabeli sajtó (hagyományos, elektronikus) felhasználásával és az anonimizáltan elektronikusan közzétett bírósági határozat egybevetésével már a levéltár igénybe vétele nélkül is kielégítheti információ éhségét.

30

teljesítése, 2012. XI. 9.

26 NAIH/2016/2504/27/Határozat 7.

27 NAIH/2016/2504/27/Határozat 7. 28 NAIH/2016/2504/27/Határozat 6. 29 Arcanum Digitális Tudománytár, https://adtplus.arcanum.hu/hu/

, letöltés ideje: 2019

30 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. XII. Fejezete tartalmazza a bíróságok feladatait a bírósági határozatok nyilvánosságának biztosítása érdekében. A 163. § (2) c. pontja nem zárja ki a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény alapján indult büntetőeljárásban hozott határozat anonimizált közzétételét se, kivéve, ha ahhoz a sértett – a bíróság a hozzájárulás Harasz? Viktor