Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - In memoriam - Szegőfi Anna (Á. Varga László – Sipos András)
104 egyik összeállítója volt a megye történeti helységnévtárának. A kor jellegzetes műfajai közé tartozott a helytörténeti olvasókönyv, amelyet Panni – Nagy Károly és Tóth Péter szerzőtársaival – a számára oly kedves Ózdról állított össze hatalmas forrásanyag összegyűjtésével és gondos, szakszerű megmunkálásával. 1992-ben magánéleti és munkahelyi szempontból is nehéz életszakasz után helyezkedett el Budapest Főváros Levéltárában. Az addig széttagoltan és rendkívül rossz körülmények között működő intézmény ekkoriban fejezte be a II. világháború óta létező raktárának felszámolását a Bazilika altemplomában, és anyagának nagyobb részét a kor követelményeinek megfelelően kialakított VIII. kerület Leonardo közi épületbe tudta költöztetni. Az új épületben új szakmai közösség is formálódott, amelyből Panni kezdettől kitűnt a megyei levéltárakban megszerzett széles körű forrásismeretével. Fő munkaköri feladata a felszámolt, csődbe ment, végelszámolásra került gazdálkodó szervek maradandó értékű iratanyagának mentése, levéltári átvétele lett. Kidolgozta a gazdálkodó szervek maradandó értékű iratainak mintajegyzékét, amely azóta is jól használható segédanyag mind a levéltárosok, mind az érintett szervezetek számára. Az iratkezelési és iratértékelési kérdésekkel való foglalkozás valóságos szenvedélye volt. E területen szívesen vállalt országos léptékű feladatokat is. Vezette azt a munkabizottságot, amely kidolgozta az 1950–1990 közötti tanácsi iratok selejtezésére vonatkozó mintajegyzéket. 1997–2002 között főosztályvezetőként irányította a BFL Leonardo közi, a közigazgatási és vállalati anyaggal foglalkozó részlegét, amely méretét tekintve egy átlag feletti megyei levéltárnak is megfelelt. Nagy energiát fordított arra, hogy az általa irányított munkatársakat valódi szakmai-baráti közösséggé is formálja. Különösen nagy szeretettel fordult azok felé a fiatalok felé, akik érettségivel rendelkezve, kezelői munkakörben kerültek a levéltárba. Odaadással karolta fel szakmai fejlődésüket, minden erejével támogatva őket a közép-, majd felsőfokú szakképesítés, az erre vállalkozókat pedig a diploma megszerzésében. A levéltári szakképzés és továbbképzés terén mint oktató és mint képzési programok kidolgozója, menedzsere is kiemelkedően aktív szerepet vállalt. Azok közé tartozott, akik a levéltárügy egésze iránt felelősséget éreztek. Számos szakmai összefogásból született munkaanyag elkészítésének volt részese, hosszú ideig a szakmai rendezvények elmaradhatatlan résztvevője és gyakori előadója, 1997–2010 között az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának titkáraként fáradhatatlanul végezte az ezzel járó sok adminisztratív és szervezőmunkát. 2004-ben megkapta a legnagyobb szakmai elismerést, a Pauler Gyula-díjat, 2009-ben pedig a BFL-ben hosszabb időn át nyújtott kiváló teljesítményért adományozható Gárdonyi Albert Emlékérmet. A szakma iránti érdeklődését és szeretetét 2002-ben történt nyugállományba vonulása után is megőrizte, de egészségi állapota egy idő után a közlekedésben is mindinkább akadályozta. Utolsó útjára az ózdi Gyári Temetőben kísérhettük el. Nyugodjék békében! Á. Varga László – Sipos András IN MEMORIAM
