Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Forrás és érték - Györgyi Csaba: Őrszemek, regösök, garabonciások: az Őrszemcsapatok és az Úttörőegyüttes Ifjúságmozgalmi alternatívák az államszocializmus idején

32 L‍e‍v‍é‍l‍t‍á‍r‍i‍ ‍S‍z‍e‍m‍l‍e‍ ‍6‍9‍.‍ ‍ évf .‍ Györgyi Csaba Őrszemek, regösök, 1 garabonciások: az Őrszemcsapatok és az Úttörőegyüttes I?úságmozgalmi alternatívák az államszocializmus idején Dokument jeszty 2 … 2017 nyarán Révész György, az úttörőmozgalom hagyományainak ápolásával is foglalkozó Múltunk Öröksége Alapítvány kuratóriumi elnöke a Magyar Úttörők Szövetsége volt csillebérci táborának területén lévő raktárban lévő mintegy 100 ifm terjedelmű iratanyag kapcsán Budapest Főváros Levéltárához fordult, s az iratok át­adását kezdeményezte. A helyszíni szemle során szóba került két, nem Csille bércen található, de az úttörőmozgalomhoz köthető iratrész is, úttörővezetők irathagyatékai: Záhonyi Ede 3 és Váradi István 4 a magyar úttörőmozgalom történetének két vezető alakja volt, akik irataikat precíz rendben őrizték meg az utókor számára. 2017-ben Budapest Főváros Levéltára illetékességből mindkét iratanyagot átvette. 5 1 A regös-regős kifejezést a források egy része hosszú „ő”-vel használja, de az eredeti, hagyományosnak tekinthető forma a rövid „ö”-vel történő írásmód. 2 A tizedes meg a többiek című magyar film szállóigévé lett mondata: „Irat van?” 3 Záhonyi Ede (1929. április 4. – 2015. július 6.) 1946-ban a rákosszentmihályi 37. sz. Dózsa György Úttörőcsapat ifivezetőjeként, majd csapatvezetőjeként kapcsolódott be az i?ú úttörőmozgalom szer­vezésébe. 1948-tól az Úttörőszövetség, a DISZ, illetve az Őrszemcsapatok Országos Tanácsának tagja volt. 1960-tól 1982-ig az I?úsági Lapkiadó főszerkesztőjeként az Úttörővezető, majd a Dörmögő Dömötör főszerkesztője, emellett a Magyar Úttörők Szövetsége Nevelési Tanácsának, illetve 1967-től 1988-ig az Országos Elnökségnek is tagja, valamint annak megalakításától 1988-ig az Országos Úttörőtörténeti Bizottság elnöke. 1996-ban dr. Szabó Imrével létrehozta a Múltunk Öröksége Alapít­ványt. Számtalan cikke, könyve látott napvilágot. 4 Váradi István (1935. május 12. – 2013. augusztus 8.) képzettségére nézve mérnök volt, aki úttörőmoz­galmi munkája mellett a hazai számítástechnikai kultúra fejlesztésében is ért el eredményeket. 1957 után a 10. sz. Központi József Attila Regős Úttörőcsapat, illetve az Úttörőegyüttes, majd a Garabonciás együttes vezetője, aki a tánc, az ének, a hangszeres zene, a színjáték és a drámapedagógia sajátos ötvöze­tét teremtette meg. Az i?úság nevelése terén végzett kiemelkedő munkásságáért a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét, valamint a Ferencváros Díszpolgára címet is elnyerte. Nevéhez táborozások, szerepjátszó akadályversenyek, múzeumpedagógiai gyakorlatok, történelmi játszóházak, módszertani tanfolyamok, valamint közel negyven művészeti közösség megszervezése kötődik. Emellett Váradi István az erdei iskola-mozgalom és a tematikus történelmi táborok megálmodója is volt, egyúttal pedig gyermekjogi aktivista. A rendszerváltás idején alapító tagja, illetve társelnöke volt a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának, de részt vett a Magyar Drámapedagógiai Társaság megalapításában is. 5 A két iratrészt a BFL X. 9. fond (Úttörőmozgalommal kapcsolatos iratok) állagaiként vette állományba FORRÁS é‍s‍ ÉRTÉK

Next

/
Oldalképek
Tartalom