Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 1. szám - Műhelymunkák - Szabó Attila András: Osztrák–magyar kolonizációs kísérlet Nyugat-Afrikában – 1899/1900, Rio de Oro
48 Levéltári Szemle 68. évf . A 15. században a portugál Tengerész Henrik vette „tulajdonába”. A Cabo Bajador korábbi portugál neve Cabo Nen. A megnevezésben a világ végére utaltak, a fokon áthaladást véteknek és biztos halált hozónak tekintették. Az 1880-as évek legelejéig érdektelenség mutatkozott a vidék iránt. Németország azonban célba vette, mint lehetséges német kolóniát. A spanyolok rögtön érvényessé tették „ősi jogcímüket”, területigényüket. Haszonélvezetet alkudtak ki a marokkói szultánnál, jogilag ugyanis a partot Marokkó függő részének tekintették. Az óceán partján a spanyolok kolóniájának hossza kb. 500 km volt, a tágabb értelembe vett spanyol területbirtok kb. 700.000 km²-en terült el. Az említett parti sáv közepén helyezkedett el az egész vidéknek nevet adó Rio de Oro spanyol kereskedelmi telep. 7 A terület lakosságát 300.000 főnyi kabil lakosság alkotta. Szétszóródva a környező területeken további 100.000, többségében független kabillal, Tiblus, Tarto és Bilma hegyvidéken és Ghatban tuaregekkel lehetett számolni. Endemikus betegségként csak a helyiek között előforduló himlőt ismerték, az uralkodó sivatagi klímát pedig enyhítette az óceáni széláramlat. A mediterránumban előforduló zöldségek és gyümölcsök termesztésére kifejezetten kedvező terültként tartották számon Rio de Orot, bár a tényleges termőterület csak 20 cm felszíni réteget jelentett. Az artézi kutak adhattak volna nagy lendületet a növénytermesztésnek, a helyiek azonban ilyeneket nem alkalmaztak. A területet védelmi szempontból és igazgatásilag Madrid a kanári-szigeteki tengerészeti egységek alá sorolta. Összesen 40 fős legénység – ebből 5 polgári alkalmazott – jelentette a spanyol véderőt. A helyőrség élén egy, a kormányzói tisztet is viselt kapitány állt, a legénységet pedig havonta váltották a kanári-szigeteki tengerészeti tüzérség állományából. A kereskedelmi telep lakosságát további 54–60 halász (összesen 12 család), valamint 7 szudáni fekete alkotta. Maga a Rio de Oro-i kereskedelmi telep egy 37 km hosszú 80 km² területű félszigeten feküdt, bejáratát egy katonai őrház védte. A téglalap alaprajzú, raktárakkal, tárolókkal ellátott telep az őrháztól 8 kilométerrel beljebb a félsziget partján épült ki néhány évvel 1899 előtt. A terület egy külső szemlélőben legénységi szállásterületével, egy darab Krupp-ágyújával egy római erődítés összbenyomását keltette. A kikötéshez két zátony mellett kellett ellavírozni a 22 kilométer hosszú, 2–5 kilométer szélesség között ingadozó öbölben. Havonta egyszer látogatta meg a telepet a spanyol államtól a vidéket bérlő társaság a Compania mercantil 7 A legrészletesebb 1899. 04. 13-iki jelentés a teljes spanyol birtokon összesen 14 földrajzi pontot említ meg alapos hidrológiai, földrajzi leírással Szabó A?la András
