Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. szám - Mérleg - Alison Turton (ed.): The International Business Archives Handbook Understanding and Managing the Historical Records of Business (Köcze László)
69 2018/4. tett szempontok mellőzése vagy részleges figyelmen kívül hagyása kérdésessé teszi, hogy az áttekintés mennyire tud érdemben magyarázatot adni a gazdasági levéltárak mindenkori helyzetéről. A bevezetőt követő tanulmány a nemzetközi gazdasági életben jelenlévő vállalkozások történetét tekinti át az újkori kereskedelmi társaságok (például kelet-indiai társaságok) működésétől a multinacionális cégek tevékenységén át, napjaink új típusú nemzetközi vállalkozásaival (international new ventures – például Uber, Airbnb) bezárólag. Ugyan ezek a vállalkozások valóban az újkori gazdasági élet fontos, látványos és ellentmondásos szereplői, ám a gazdasági élet szereplőinek csak egy – bár jelentőségét nem alábecsült – szeletét képviselik. Sajnos a tanulmányban elmarad a más típusú gazdasági társaságok történeti fejlődésének bemutatása, pedig ez mennyiségi nagyságrendjük okán is indokolt lenne. Az angolszász cégjog fontosabb állomásairól és a cégformák 19–20. századi alakulásáról kizárólag a szövegbe beillesztett kétoldalas táblázat tájékoztat, miközben a gazdasági levéltárügy egyik standard kérdése – a céges fenntartású levéltárak intézményén túlmutatóan – éppen a gazdasági szervek jellemzésében és klasszifikációjában ragadható meg, a nagy számokból következően. Hasonló hiányérzet támad az olvasóban az iroda- és ügyviteltechnikát taglaló – benne röviden a céges iratkezelés és iratőrzés jellemzőit érintő – tanulmánynál is. Az, hogy a mindenkori céges irodatechnika fejlődése, különösen a nagyvállalati szférában jóval előrébb tartott a közigazgatási szervekhez képest, nem szorul különösebben magyarázatra, de az, hogy ez miként hatott a vállalatok belső hatalmi viszonyaira, már sokkal kevésbé magától értetődő. Sajnálatos módon épp JoAnne Yates-nek, az MIT munkatársának Control ?rough Communication: ?e Rise of System in American Management című művének említése maradt el, amely közel harminc éve az egyik legfontosabb hivatkozási alap lett mind a 19–20. század vállalattörténeti kérdéseit taglaló munkákban, mind az intézményeken belüli információáramlások mikéntjét vizsgáló nemzetközi levéltári szakirodalomban. JoAnne Yates művében a vállalati információközlés és -átadás technikai feltételeinek vizsgálatát összekapcsolta a vállalatirányítási ideológiák és a cégeken belüli hatalmi viszonyok módosulásának, illetve ezek kölcsönhatásának tanulmányozásával. 2 Azt azért a kézikönyv javára lehet írni, hogy a mű több más tanulmány irodalomjegyzékénél is szerepel. Messze a leghasznosabb tanulmányok közé tartozik a második, ?e nature of business records elnevezésű fejezetben helyet kapott írás Michael Moss tollából. A szerző a gazdasági szervezeteknél keletkező fontosabb, főként pénzügyi irattípusokat mutatja be, ismertetve egyben a nálunk is jól ismert dosszié forma sajátosságait, történeti előzményeit, illetve annak funkcionális jellemzőit a céges információáramlásban, kiegészítve azt a digitális kor kapcsán felmerülő kérdésekkel. 2 Yates munkássága a magyar nyelvű levéltári irodalomban egyáltalán nem jelent meg; az egyetlen magyar nyelven megjelent tanulmánya sem egy levéltári kiadványban lelhető fel, hanem az Információs Társadalom c ímű folyóiratban (2. évf. 2002. 3. sz. 57–77.). MÉRLEG
