Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. szám - Kilátó - Czetz Balázs – Szűcs István Gergely: Hungarika kutatás és a portugál levéltárak Beszámoló a 2018. június 1-17. között végzett portugáliai kutatóútról

63 2‍0‍1‍8‍/‍4‍.‍ leírások érhetők így el. A gyár működésére vonatkozó dokumentumok és a személyi iratok nem digitalizáltak és nem is teljes egészében maradtak meg. A gyár az 1800-as évek elejétől működik, jelenleg is termel. A kutatás eredményeként sikerült két magyar művészt is azonosítani, s az általuk készített rajzokat, formákat megnézni. Egyikük (Hubay Cebrián Andor) dísztárgya a mai napig megtalálható a vállalat termékpalettáján. A levéltári kutatások és kapcsolatépítés mellett a Portugál–Magyar Kulturális Egyesület, valamint a lisszaboni magyar követség segítségével olyan, döntően idős embereket kerestünk fel, akik, vagy akiknek a családja a II. világháborút követő­en menekült Magyarországról Portugáliába. A családtörténetek, személyes életutak megismerése mellett célunk volt, hogy a családoknál lévő s talán már elfeledett, mel­lőzött írott forrásokat, fényképeket is megnézhessük és azokról digitális másolatokat készítsünk. A több mint két hét alatt nyolc család, tíz tagjával találkoztunk. A beszél­getések során több száz oldal digitális másolatot és több mint 20 óra hanganyagot készítettünk. Ezek feldolgozása a következő hónapok feladata lesz. A portugáliai, elsősorban lisszaboni magyar emigráns közösség a II. világháborút követően kezdett szerveződni. Nyugat-Európa más országaival szemben ide nagyon kevesen érkeztek, a beszélgetések alapján úgy tűnik alig tíz családból állt az emigráns közösség. Ezek a döntően budapesti, otthon jó egzisztenciával rendelkező családok az 1950-es évek közepéig Horthy Miklós kormányzó köré szerveződtek. Az további kutatásokat igényel, hogy az emigráns „elitnek” nevezhető körön kívül voltak-e más magyar személyek, esetleg kis közösségek Portugáliában. A mai magyar közösség egyik fontos alakja Hubay László, a világhírű hegedű­művész Hubay Jenő unokája. László szülei, Hubay Cebrián Andor képzőművész és norvég felesége 1950-ben érkeztek Portugáliába, ahol előbb a Vista Alegre-i porce­lángyárban, majd a fővárosban dolgoztak. Hubay László a család életútjának bemu­tatása mellett, több 17–20. századi iratot és 17 darab fényképalbumot is bemutatott nekünk. Utóbbiakról alapjegyzéket készítettünk. A fényképalbumokban a széles társadalmi kapcsolatokkal rendelkező Hubay család hétköznapjai mellett például Budapest 1944–45-ös ostromával és az 1956-os forradalom és szabadságharc esemé­nyeivel kapcsolatban is vannak eddig nem publikált felvételek. A Portugál–Magyar Egyesület elnöke, Migeul de Pape, akinek szülei 1947-ben ér­kez tek Budapestről Lisszabonba. Édesapja, Pap Lajos a portugál reumatológiai gyó­gyítás és képzés meghatározó alakja volt. Fiai közül Miguel pénzügyi szakértő, míg testvére Estevan orvos lett. Nagyapjuk, Papp István református lelkipásztor volt Buda­pesten, de családjával együtt a II. világháború után ő is emigrált Magyarországról. Migeul és Estevan már nem beszélnek magyarul, ennek ellenére erős (egyre erősödő) magyar öntudattal rendelkeznek. A család számos írott forrást és fényképgyűjteményt őriz, sajnos ezt elfoglaltságuk miatt még nem láthattuk teljes terjedelmében. Miguellel és Estevannal ennek ellenére egy több mint kétórás beszélgetést sikerült rögzítenünk. Hungarika kutatás és a portugál levéltárak

Next

/
Oldalképek
Tartalom