Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 1. szám - Forrás és érték - Kurucz Ádám: A Magyar Nemzeti Levéltár önkormányzati hivataloknál szerzett gyűjtőterületi tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A gyűjtőterületi csoport alapvető küldetésének tekintette és tekinti, hogy a levéltárba kerülő iratanyag rendezését – a gyűjtőterületi munka ellátása során – a levéltáron kívül biztosítsa, ugyanis a már megselejtezett iratanyagok átvétele elejét veszi „a rendkívül időigényes és felelősségteljes selejtezési feladatok” elvégzésének a levéltáron belül. 24 Éppen ezért a 2008-ban megszűnt tárolóhely hiány után sem került szóba az önkormányzatoknál még kint lévő tanácsi iratanyag selejtezés nélküli átvétele. 25 Ezt az illetékességi körbe tartozó egykori tanácsi hivatalok száma és a többségében 1988 óta elmaradt selejtezések miatt felhalmozódott iratmennyiség egyaránt indokolttá tette. A levéltár munkatársai arra törekedtek és törekednek, hogy az iratanyagokat darabszinten rendezett állapotban vegyék át. Ez a gyakorlat kettős célt szolgál: a darabszintű iratjegyzék alapján helyszíni ellenőrzés nélkül is viszonylagos biztonsággal megállapítható, hogy az átadásra előkészített iratanyag valóban levéltári értékhatár feletti , továbbá a levéltárba kerülést követően a kísérőjegyzék kisebb-nagyobb módosítással darabszintű raktári jegyzékként – vagy egy nagyobb adatbázis részeként – kutatási segédletként alkalmazható. Néhány kivételtől eltekintve – amíg a levéltár 2008-ig elégtelen raktárkapacitás miatt nem tudott iratokat átvenni – az önkormányzatok nem végezték el a szükséges iratselejtezést és levéltári átadásra történő előkészítést. Munkatársainkat sehol nem fogadták bedobozolt, jegyzékkel ellátott maradandó értékű iratok, amelyek csak az átadás lehetőségére vártak. M ég 2015-ben is előfordult, hogy a jegyzők a levéltár 7 éve megszűnt tárolóhely hiányára hivatkoztak, sőt, többen azzal indokolták a jogszabálysértő állapotok fennállását, hogy „nem jött az iratokért a levéltár.” Sajnálatos módon az önkormányzatok passzivitását kiegészítette az, hogy a levéltár részéről elmaradt a megállapított, levéltári átadásra történő előkészítésre vonatkozó határidők nyilvántartása, és a nemteljesítésekkel szemben nem kerültek foganatosít ásra további intézkedések. Ennek eredményeként még 2015-ben is szinte kivétel nélkül azt tapasztaltuk a felkeresett hivataloknál, hogy 2–5 éve volt ugyan levéltári ellenőrzés, de az iratok átadás a érdekében előrelépést nem történt, a levéltár által az előkészítésre szabott határidő pedig évekkel korábban lejárt. Már-már pozitívumként könyvelhettük el, ha a feltárt állapotok tükrözték a legutóbbi ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben rögzítetteket és nem rosszabbodtak azóta. Mondhatjuk, az ellen24 Cseh, 2016. 11. 25 A Heves Megyei Levéltár gyakorlatáról lásd: Hudi, 1998. 57. 30 Levéltári Szemle 68. évf . Kurucz Ádám
