Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Mérleg - Bárth János: Jankováci levelek (Polgár Tamás)
77 2018/3. pedig a végrendeleteket, hagyatéki leltárakat, jobbágyleveleket is tartalmazó úriszéki anyag az illetékes megyei levéltár gyűjteményét gazdagítja. A szerző a szomszédos magyar, valamint határon túli megyék levéltári anyagait is bevonta kutatásába. A kötet két nagyobb egységre tagolódik. Az első részben a mezőváros gazdálkodásának, paraszti társadalmának részletekbe menő elemzését olvashatjuk. A második részben hatvanhárom – a kötetben – felhasznált dokumentumot közöl a szerző. A százötven oldalas elemző rész Jankovác birtoklástörténetével, és a kissé hosszadalmas, talán szakembereknek szóló kötet esetében elhagyható, úriszék működéséről szóló fejezettel kezdődik. A következő nagy fejezet a jobbágyvagyon, jobbágygazdaság, gazdálkodás és életmód tükrében mutatja be a 19. századi mezővárost. A háromnyomásos földművelést folytató jobbágyok a külterülethez tartozó Hergevicán is birtokoltak földeket. Jankovác azoknak a kettős határhasználatú településeknek számát gazdagítja, amelyekre jellemző, hogy voltak úrbéri földjeik és voltak olyan területeik is, amelyek mentesek voltak az úrbéri kötöttségektől. Természetesen a földesúr és a mezőváros lakói e földek jogai kapcsán ellentétes érdekeket képviseltek és így a 19. század folyamán hosszú évtizedekig húzódó pereket folytattak. A történész szerencséje ez, és az is, hogy e perek iratanyaga, benne a határhasználatról, gazdálkodásról és sok másról szóló értékes adatokat hordozó iratok fennmaradtak. A szerző az agrárgazdálkodás szegmensein haladva a mezőgazdaság, állattenyésztés, szőlő- és kertművelés elemzésével árnyalja a korabeli Jankovác gazdálkodási viszonyait. A mezőváros gazdasági teljesítőképességét nemcsak önmagában, hanem megyei kontextusba helyezve, a szomszédos hasonló mezővárosokkal összehasonlítva mutatja be. Emellett az alföldi gazdálkodási egység, a szállásbirtok működéséről is képet kap az olvasó. A gazdálkodáshoz szükséges eszközöket a fellelt hagyatéki leltárak gazdag anyaga szolgáltatta a szerző számára. Aki a korabeli paraszti társadalom tárgyi néprajzával szeretne megismerkedi, e kötetben számos példát talál a korban használt eszközökre. A mű következő fontos fejezete, a mezőváros paraszti társadalmának elemzését, dinamikáját, rétegződését adja. A szerző nagyon határozottan leszámol azzal a toposszal, hogy a jobbágyságot egységesen egy szegény társadalmi osztályként értelmezzük. A fennmaradt hagyatéki leltárakból számos példát láthatunk arra, hogy mi mindennel bírt egy több jobbágytelekkel bíró gazda. A korabeli jankováci paraszti társadalom rétegződésének bemutatása nagyon fontos és értékes része a kötetnek. Az alföldi paraszti társadalom gazdasági, jogi alapegysége a többgenerációs nagycsalád volt. A családon belüli viszonyokat, a család belső munkamegosztását a birtokelosztás megvalósulását és a családtagok egymás közti viszonylatait Bárth János sok példa és hatalmas forrásbázis felhasználásával elemzi. Ez a rész, külön kitérve az árvák helyzetére, talán a kötet legizgalmasabb fejezete. A történeti rész befejeztével a függelékben hatvanhárom dokumentumot közölt a szerző. Ezek döntő többsége az úriszéki iratanyagból származó jobbágylevelek, Mérleg
