Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből
22 Levéltári Szemle 68. évf . Két alapjog összeütközése esetén az Alkotmánybíróság által kimunkált és mára a hazai joggyakorlat egészében konzekvensen alkalmazott alapjogi tesztnek kell érvényesülnie, mely szerint bármely alapjog csak egy másik érvényesülése érdekében korlátozható és csak annyira, amennyire az elengedhetetlenül szükséges.” Egyidejűleg kijelentette azt is: „Megítélésem szerint a felvételek közzététele – annak történelmi távlata miatt is – nem okoz olyan, a személyes adatok védelméhez fűződő jog szempontjából jelentős sérelmet, mely a felvételek nyilvánosságra hozatalával szemben az arányosság követelményével ne lenne összeegyeztethető.” Bár a figyelem ráirányult a kutatási szabályokra, azok mit sem változtak. A kiskapu kinyílt: a per hanganyagát lejátszották és senki nem tiltakozott személyiségi jogai megsértése miatt. Így aztán minden maradt a régiben. De megnyugtató ez így? Az Alaptörvény rendelkezései, a NAIH létrejötte és az Infotv. – a levéltári törvény változatlansága 2011. április 25-én fogadta el a Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország Alaptörvényét, mely az adatvédelem és információszabadság terén is új korszakot nyitott. Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”. A kutatás szabadságának biztosítéka a X. cikkben található, mi szerint is „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát” és fontos a (2) bekezdés is: „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” Fontos kiemelni, hogy az Alaptörvény nem általában a kutatás szabadságát, hanem a tudományos kutatás szabadságát emeli a legmagasabb jogi védelem rangjára. A 2011. december 30-án a Parlament kétharmados szavazatával elfogadott „Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései” címet viselő dokumentum 2012. január 1-jei időponttal, azaz a hatéves hivatali mandátum félidejénél kimondta az adatvédelmi biztosi intézmény megszűnését. 51 Az adatvédelmi biztosi intézményét autonóm közigazgatási szervként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) váltotta fel. 52 51 16. cikk: „A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.” 52 A törvényszöveg indoklása szerint: „a biztosi intézmény működése során bebizonyosodott, hogy az ombudsmani hatáskör és eszköztár nem nyújt megfelelő mozgásteret és lehetőséget a jogsértések kivizsgálására és szankcionálására. Az információtechnológia elterjedése, az ennek nyomán változó társadalmi szokások folytán, illetve a globalizáció által teremtett új helyzetben a ’90- es évek közepén létrehozott ombudsmani rendszernél lényegesen hatékonyabb hatósági fellépésre van szükség. Erre a szerepre megfelelőbb szervezeti forma a hatóság, így az ombudsmani intézmény helyett az új kihívásokkal szembenézni képes hatóságot kell kialakítani. Az új körülmények szükségessé teszik, hogy az Alaptörvény koncepciójába illeszkedő és az európai uniós elvárásoknak megfelelő új szabályozás és szervezet jöjjön létre ezen a területen.” Harasz? Viktor
