Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből
10 Levéltári Szemle 68. évf . Az Alkotmánybíróság határozata a kutatókat tudományos és nem tudományos, kutatókra osztásáról jogelméleti szinten megtörténhet ugyan, de a gyakorlatban kevéssé kivitelezhető, amire később visszatérek. Az Alkotmánybíróság az ismertetett elvek alapján a LÜSZ kutatási korlátozásokkal foglalkozó rendelkezéseit és Rendelet, valamint a Ttvr. és végrehajtási rendelete egészét alkotmányellenesnek nyilvánította és azokat egészében megsemmisítette, 16 döntése után nem lehetett tovább odázni az új jogszabály megalkotását. Így született meg köziratokról, a közlevéltárakról és a levéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény . (Ltv.) A levéltári törvény létrejötte és a levéltári kutatás szabályai A levéltári törvény megalkotását nagy várakozás előzte meg, hisz nem csak a kutatások szabályozásának elvei maradtak el a kor elvárásaitól, hanem más, a levéltárak életét szabályozó rendelkezések is. A közlevéltárak anyagában történő kutatás eddigi legrészletesebb szabályai láttak napvilágot törvényi szinten, lényegi elemeit tekintve a mai napig változatlan formában. Az Ltv. az Alkotmánybíróság határozata alapján főszabályként harminc év általános kutatási időhatárt állapított meg, ami az európai levéltári joggyakorlatban általánosnak mondható. Egyidejűleg egyedi elemként kettős időhatárt is létrehozott: az 1990. május 2-a előtt, vagyis a pártállami időkben keletkezett iratok keletkezésük után tizenöt évvel már kutathatóvá váltak, az erre a célra létrehozott kuratórium engedélyével. 17 A már nyilvánosságra hozott levéltári anyagban időhatár nélkül folytatható kutatás, szintúgy azokban az iratokban, amelyek tartalmát adatvédelmi törvény alapján bárki megismerheti, azaz közérdekű adatoknak minősülnek. A levéltári kutatás bármely természetes személy számára ingyenes és a kutatásra kiadott levéltári anyagról saját költségén a kutató másolatot is készíttethet. Az Avtv. – és ezt a szakaszt később az Infotv. változatlanul vette át – kimondta, hogy a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év. Ugyanakkor az Ltv. a védelmi idő lejárta előtt is megengedi a kutatást, de három vagylagos feltétel egyikének meglétéhez köti (24. §): 16 32/1992. (V. 29.) AB határozat 17 A megállapított időhatár május 2-án összeült szabadon választott parlament első ülésnapjához kötődik. Szimbolikus, de mára már inkább problémás, hisz az ügyiratok legritkább esetben kötődnek egy naphoz. Több éven átívelő bírósági ügyirat esetében az ügyirat egyik része tizenöt év, míg másik része – ami május 2-a után keletkezett harminc éven túl kutatható? Vélelmezem, itt megint egy bármikor kipattanó jogértelmezési vita szikrája rejlik. Harasz? Viktor
