Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből
6 Levéltári Szemle 68. évf . A jogszabály rendelkezései hatályba lépésük után azonnal támadások kereszttüzébe kerültek: a kutatók sokkal többet vártak, a levéltárosok a jogszabály szubjektív elemeit bírálták. Karsai László történész a korlátozás alá vont iratokról szólva kijelentette: „nem lehet olyan méltányolható érdek, ami harminc év elteltével megakadályozhatja a levéltári iratok kutatását”. 4 A legtöbb értetlenséget a 7. § rendelkezése váltotta ki, mely kimondta: „A közgyűjtemény a közgyűjteményi anyag kutatása során az e rendeletben meghatározott korlátozásokon túlmenően is köteles biztosítani a Polgári Törvény könyv és egyéb jogszabályok azon rendelkezéseinek érvényesülését, amelyek a személyhez fűződő jogok és a jogos magánérdekek védelmét szolgáljak.” Gyáni Gábor történész szerint a „ személyhez fűződő jogok” és a „ jogos magánérdek védelmét" a rendelet nem definiálta és így egy jogilag tisztázatlan fogalom védelméért a levéltárosok tehetők felelőssé. 5 Az ÚMKL 6 állásfoglalása egy másik jogi kérdést is felvet. Mint írják: „a jogszabály alkotói figyelmen kívül hagyták, hogy a személyhez fűződő jogok megsértése nem az adatoknak a kutató rendelkezésére bocsátásával, hanem azoknak a kutató által való nyilvánosságra hozásával valósul meg” és félőnek tartották, hogy a betű szerinti értelmezés folytán – hisz adatvédelmi jogszabály akkor még nem született meg – a kutatási korlátozások aránytalan módon kiterjedhetnek. 7 Lakos János ezzel szemben úgy vélte, „hogy a személyes szférába tartozó információk védelmére elsősorban nem a kutató, hanem az adatok őrzője, a levéltár köteles”. 8 Karsai László a személyiségi jogokról rendezett fórumon a Rendeletet a „késői Kádár rendszer tipikus termékének" tartotta és sürgős felszámolását javasolta. 9 A vitában ellenpontként Törő Károly a Legfelsőbb Bíróság bírója személyiségi jogot (kegyeleti jogot) sértőnek vélte, hogy a Báthory családra vonatkozó egészségügyi adatokat hoztak nyilvánosságra. 10 A levéltári kutatást szabályozó törvény előzményei – az Alkotmánybíróság döntése a levéltári kutatásokról A személyes adatok védelmének jogi szabályozása a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv-el (Avtv.) 1993. május 1-jei időponttal lépett hatályba. Az Avtv. hatályba lépése után a két alkotmányos 4 Interjú a Népszabadság 1990. július 21-i számában. „Jogsértő jogvédelem avagy mikor nyílnak meg a levéltárak kapui?” 5 Interjú a Hi ány 1990. március 13-i számában. 6 Új Magyar Központi Levéltár (1970–1991) 7 Idézi Lakos János 3. sz. lábjegyzetben hivatkozott tanulmányában 25. 8 Uo. 9 Hozzászólás a vitához. Karsai László hozzászólása. In: A levéltári kutatási korlátozások kérdései I. – A személyiségi jogok védelme és a kutatási szabadság. Szerk.: G. Vass István. Bp., 1991. 53. 10 Hozzászólás a vitához. Dr. Törő Károly hozzászólása. Uo. 63. Harasz? Viktor
