Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 2. szám - Hírek - Az Év Levéltári Kiadványa 2017 (Világi Dávid)
88 Levéltári Szemle 68. évf . helyi szabályozásnak tekinthető. Rádi József bevezető tanulmánya a magyar erdészeti kultúra fejlődésének áttekintésén túl a korszak egyházi erdőrendtartásairól is képet nyújt, és a kalocsai uradalmi erdők korabeli leírását is tartalmazza. A latin nyelvű forrás közléséhez – annak átirata mellett – az eredeti kézirat képét is felhasználták a szerzők. A szöveg széles körű használhatósága érdekében természetesen a magyar változat elkészítése is alapvető követelmény volt. A terjedelmes szöveg áttekinthetőségét, a benne történő tájékozódást segíti egy speciális segédlet, amely az egyes paragrafusok és pontok rövid tartalmi összefoglalását adja. A több mint 200 esztendős forrást jelenünkkel mintegy hídként kötik össze a könyvet illusztráló grafikák és fotók, amelyek a Duna mentén, nagyrészt az egykori érseki birtokok területén készültek. A színesre és egyben tartalmasra sikerült kötet alkalmas lehet a benne foglaltak sokoldalú megközelítésére és a témából adódóan szűknek tűnő célközönség jelentős mértékű kiszélesítésére. A monográfiák, tanulmánykötetek kategória első helyezettje a Simon Katalin által írt és szerkesztett, a Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat 5. köteteként megjelent Buda II. kötet (1686–1848) című munka lett. A kiadvány Simon Katalin történész-levéltáros többéves célzott kutatói tevékenységének eredményeképpen születhetett meg. A kötet egyben az Európai Történeti Városatlasz kiadványsorozat részét is képezi, ennek megfelelően a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság Atlasz Munkabizottságának alapelvei szerint épül fel, és a sorozat nemzetközi jellegéből adódóan a magyar nyelv mellett teljes értékű angol fordítást is tartalmaz. A szerző az eddig megjelent topográfiai és várostörténeti munkák mellett Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva vezeti be az olvasót Buda 1686–1848 közötti történetébe. A kötetet adatgazdagsága és dokumentáltsága emeli ki a városatlaszok sorozatából. Olyan tudásanyagot tesz közzé a főváros 1848-ig terjedő története kapcsán, amelyet eddig, így összegezve, részletes adatárral, térképi, illetve fotó illusztrációkkal nem lehetett megismerni. A levéltári szakmai kiadványok idei nyertese a Haraszti Szabó Péter, Kelényi Borbála és Szögi László által összeállított Magyarországi diákok a prágai és krakkói egyetemeken 1348–1525 című kötet lett. A munka a több évtizede indult „Magyar diákok a középkori egyetemeken” című sorozat részeként született meg. A 2017-ben megjelent mű tulajdonképpen a címben jelzett témát taglaló kötetek sorában a második, hiszen 2016-ban már napvilágot látott e tárgyra vonatkozóan egy tanulmánykötet. HÍREK
