Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 2. szám - Hírek - Krónika – válogatás a levéltári élet híreiből (Világi Dávid)
82 Levéltári Szemle 68. évf . A Fővárosi Közgyűlés 2018. április 25-én tartott ülésén újabb öt évre választotta meg Kenyeres Istvánt Budapest Főváros Levéltára főigazgatójának. Főigazgatói posztra benyújtott pályázatában összefoglalta Budapest Főváros Levéltára öt évre szóló szakmai fejlesztési koncepcióját, valamint az intézmény szervezeti működtetésére, humánerőforrás gazdálkodására és intézményi gazdálkodására vonatkozó programját. A koncepció meghatározó vezérfonala az a 21. századi modern levéltári szemlélet, miszerint a levéltár egy nyitott, szolgáltató intézmény, amely igyekszik – lehetőleg minél több területen – az állampolgárok hasznára lenni. Elképzelései között kiemelt hangsúlyt kap a levéltár digitalizálási stratégiája, ezen belül a nemzetközileg is jelentős elismerést szerzett Budapest Időgép internetes alkalmazás továbbfejlesztési terve. A koncepció aláhúzza a nemzetközi kapcsolatok fontosságát, amely biztosítja Budapest Főváros Levéltára pozicionálását az európai levéltári struktúrában. A koncepció fontos részét képezi azoknak az új lehetőségeknek és módszereknek a felvázolása, amelyekkel egyre szélesebb rétegek érhetőek el és kapcsolhatóak be a levéltári tevékenységekbe. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Libri Kiadó közös kiadásában jelent meg áprilisban a Kunt Gergely, L. Balogh Béni és Schmidt Anikó által szerkesztett Trianon arcai. Naplók, visszaemlékezések, levelek című kiadvány. A kötet korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és más személyes jellegű, többségükben eddig kiadatlan történelmi forrásokon keresztül mutatja be az I. világháború befejezését követő néhány esztendős időszak hatásait. A kötet legnagyobb erénye, hogy egy alulnézeti vetületet kínál, ami újdonságnak számít a Trianonnal foglalkozó kutatások kapcsán. A források válogatásánál a szerzők odafigyeltek arra, hogy megvalósuljon a megfelelő társadalmi és földrajzi keresztmetszet, és bemutassák egy-két példán keresztül a nemzetiségiek véleményét is. A Nemzetközi Könyvfesztivál keretében mutatták be a Honukban otthontalanok – Tanulmányok az 1951. évi budapesti kitelepítések történetéből című könyvet, amelyet Gyarmati György és Palasik Mária szerkesztett. A kötetben olvasható írások többsége nem a politikai indíttatású tisztogatást, illetve annak végrehajtását idézi fel, hanem csoportos és egyéni sorsmetszeteket elevenít meg mikrotörténeti illetve társadalomtörténeti megközelítésben. A kiszolgáltatottság és gúzsba-kötöttség nyomasztó terroruralma közepette kezdett életre kelni a közhatalmi szempontok szerint megbélyegzettek és HÍREK
