Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 1. szám - Forrás és Érték - Kujbusné Mécséi Éva: Iratajándékozás a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában 1950 és 2016 között

Iratajándékozás a MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában 1950–2016 között 27 Az 1980–1990-es években is többnyire pedagógusok, lelkészek vagy más értelmiségiek

voltak az ajándékozók. Foglalkozásukat, érdeklődésüket tükrözik a tőlük kapott dokumentumok. Ipari iskolai iratokat Péter Mihálytól, nőipari iskolait Ferencz Miklósnétól

kaptunk. Mindketten tanárok voltak. 1995-ben Borbély Zsigmond nyíregyházi tanár a

görögkatolikus és református népiskola 1923–1948 közötti iratait adta át. Ebben az időszakban több kiemelkedő pedagógus, művész-tanár hagyatékát is ránk bízták a családtagok, így Ági Gézánéét, Fábián Dánielét, Karasz Istvánét, a Nyulasi házaspárét, Porzsolt Istvánét, Váci Miklósét, Vikár Sándorét. A Pál Gyula rajzairól készült nyomdai másolatok

is hozzánk kerültek. Ferencz Miklósné tanár saját bizonyítványaival és irataival gyarapí-

totta korábbi ajándékait. Balogh József tisztviselő iratait fia juttatta el hozzánk. A Técsy család országgyűlési képviselő tagjának, Lászlónak a hagyatékát az örökösök

hozták el. Dr. Kávássy Sándor tanár, történész, országgyűlési képviselő is úgy gondolta,

hogy azoknak az iratoknak, amelyek a parlament működése során, mint országgyűlési

képviselőhöz kerültek hozzá, a levéltárban van a helye. A miskolci Zékány Gábor 1746–

1856 között kelt családi iratait, Örvény János hagyatéka értékesnek vélt darabját: Erben Rudolf volt m. kir. írnok törzsőrmester (1856–1935) iratait, a budapesti Kubinyi Tiborné Dobos Kálmán honvédőrnagy 1894–1895-ös naplóját bízta ránk. Molnár József a

Kaffka Margitra, a csengeri vásárra és a Görög Demeterre vonatkozó, tekintélyes

mennyiségű gyűjtését grátiszként hozta a levéltárba. Olchváry Pál rendkívül érdekes

naplóját – amelyet A dzsentri főszolgabíró, 1922–1938 címmel 1990-ben Gyarmathy Zsigmond igazgató meg is jelentetett – egy levéltáros, a mosonmagyaróvári Kulcsár Imre ajándékozta a gyarapodási napló bejegyzése szerint. 1982-ben a családi fondfőcsoportunk is gazdagodott a nyíregyházi dr. Mihályi

Györgytől kapott Mudrány és Bárczay családi iratokkal. Lukács Csaba a Háda és a Pálóczi, Telegdy Károly a Domahidy-Kende, dr. Kirilly Dezső a Farkas és Somogyi, Bogcha

Alajos pedig több család vegyes iratát adta át. E két évtized ajándékai között is van egy-egy fóliós vegyes irat, így pl. Kazár Endre öröksége, a nyíregyházi színház plakátja 1894-ből és Kossuth 1890. évi levelének kő-

nyomata. A hetei és fejércsei 1914–1950. évi képviselőtestületi jegyzőkönyvek Kása Tibornak köszönhetően maradtak meg az utókornak. Oláh Gábor tanár 19. századi szatmári iratokkal, Horváth Miklós budapesti minisztériumi osztályvezető pedig az 1950-es években államosított tantermekről készült kimutatással ajándékozott meg bennünket. Az aradi Glück Jenő a zsidóságra vonatkozó fénymásolatokkal és a csegöldi urbáriummal járult hozzá a történelmi források gazdagításához. A nyíregyházi Múzeumfalu alapítója, dr. Erdész Sándor 19. század közepi ramocsaházi térképet hozott a levéltár gyűjteményébe. Új ajándék-irattípusként jelent meg 1994-ben a Nagykállói Baráti Kör és a

megyebeli súlyemelő szövetség dokumentum együttese, valamint a TIT anyaga. Az 1990-es években a levéltár életében is érzékelhetővé vált a fordulat. A társadalmi változást követve az intézmény is egyre szélesebbre tárta kapuit. Az új igazgató

1993-tól dr. Nagy Ferenc lett, aki korábban ibrányi tanárként, majd szakfelügyelőként,

később a múzeum igazgatóhelyetteseként és a művelődési központ igazgatójaként dolgozott, így a nyitás, a kommunikáció, a közkinccsé tétel természetes volt számára.

Megnyerő egyénisége, energikussága, lelkesedése magával ragadta a környezetét is.

Mind nagyobb lett az intézmény és a munkatársak ismertsége, elismerése, egyre széle-