Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Forrás és Érték - Kocsis Piroska: A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig
Kocsis Piroska 18 innen vette előnevét, amely a mecsinczei vagy mecsinczi alakban ford ult elő. A Gará zdák először Zsigmond király 1 idején tűntek fel: a címerszerzők, a két Garázda testvér és Szilágyi László , 2 Zsigmond király hű emberei, akik hűségüket akkor bizonyították, amikor a király trónja Nápolyi László trónkövetelő ellenében veszélyb en forgott. Négy évig h ő- siesen védelmezték Bosznia 3 egyik erősségét, Szrebernik 4 várát. Hű szolgálataik juta lmául 1409. február 24én Zsigmond királytól armálist kaptak, amelynek érdekessége, hogy ez az első ismert festett címeres levél Magyarországon. 5 Boszniát 1414-ben a törökök feldúlták, a Garázda-család kénytelen volt felhú- zódni a szűkebb értelemben vett Magyarországra. Új birtokokat szereztek Zágorhídon, Széken és Teleken, majd három ágra szakadtak: Zágorhídi, Széki és Teleki ágra. 6 A nemesi előnevet a család „Szék” (Zek) birtoka, a családnevet a Teleki név adta. A 16. század végén már csak János élt Garázda néven, aki egyetlen leányát, Annát a köznemesi származású I. Teleki Mihályhoz adta nőül, és vejét minden birtokában örökösévé tette. Teleki Mihály Bocskai István fejedelem testőrkapitánya volt, majd 1608-ban Báthory Gábor familiárisa lett. Egy 1612-ben kelt oklevél szerint a Bihar vármegyei Széken telepedett le és a „széki” nemesi előnévvel említették halálakor. Leszármazottaik, borosjenei János és borosjenei István a Garázda nevet elhagyták, és a továbbiakban a széki Teleki nevet használták. Címerük a lángokból kiemelkedő vadkecske, amelyet még Zsigmond királytól nyertek 1409-ben. Borosjenei Teleki János Zaránd vármegye főispánja feleségül vette az előkelő erdélyi családból származó Bornemissza Annát, Apafi Mihály erdélyi fejedelem feleségének nagynénjét. János négy gyermeke közül II. Mihály (1634–1690) Apafi Mihály fejedelem alatt magas hivatalokat töltött be: főkancellár, az ország generálisa, több székely szék főkapitánya, (az erdélyi) Fejér, Torda és Máramaros megyék főispánja. Ő vetette meg a család vagyonosodásának és közéleti tekintélyének alapját, kapta a grófi címet Lipót királytól, 1685-ben. Meghatározó szerepe volt abban, hogy Erdély visszakerült a magyar korona fennhatósága alá, még ha Habsburg uralom alatt is. 7 1690-ben, az Erdélybe be- 1 Luxemburgi Zsigmond (1368–1437), magyar (1387), német (1411) és cseh (1419) király, 1433-tól né- met–római császár. 2 A címerszerzők leszármazottjai a horogszegi Szilágyiak, ebből a családból származik Szilágyi Erzsébet, Má- tyás király anyja és Szilágyi Mihály, az ország kormányzója. A címer-azonosságból tudjuk, hogy a 15. század humanista költője, Janus Pannonius is a Garázda nemzetség leszármazottja. (Fejérpataky–Áldásy, 1926.) 3 1405 és 1410 között Zsigmond király öt hadjáratot vezetett Boszniába. 1404-ben Szrebernik várának megszerzésével Észak-Bosznia magyar fennhatóság alá került. 4 Északról Orbász, Pozsega és Valkó vármegyék, nyugatról a jajcai bánság, keletről a macsói bánság, délről az oszmán birodalom határolta. Székhelye és névadója Szrebernik, legdélibb erőssége Babolc (Bobovác) volt. Az ezüstbányáiról ismert vidéket Maróti János macsói bán foglalta el 1404-ben. 1464-ben Szapolyai János másodszor is Magyarországhoz csatolta. A bánság 1512-ig állt fenn, ekkor került oszmán uralom alá. Ma Bosznia-Hercegovina része. 5 Az armálisok adományozásának kora Luxemburgi Zsigmond uralkodásához köthető, aki felismerte a címerek fontosságát, s az első magyar király volt, aki tömegesen adományozott armális levelet alattvalóinak. Tőle származik a legkorábbi teljes, pajzsból, sisakból és sisakdíszből álló, ám csak rányomott pecsét alatt kiállított, s továbbra is címerfestmény nélküli címeradomány, amelyet 1398. október 16-án adott ki Csentevölgyi Demeter részére. A Garázda-armálissal megjelent a magyar címeres levélnek egészen a 20. századig fennmaradt formája. A Garázda armális elveszett, ma már csak publikációk révén ismert. (BARABÁS, 1895.) 6 KŐVÁRY, 1854. 232. 7 TRÓCSÁNYI, 1972. 16.
