Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 1. szám - Műhelymunkák - Szálkai Tamás: „…ennek utána executor commissariusok nem lesznek”. Korrupció Biharban, avagy a megszüntetett végrehajtó biztosi tisztség
64 SZÁLKAI TAMÁS „…ENNEK UTÁNA EXECUTOR COMMISSARIUSOK NEM LESZNEK” KORRUPCIÓ BIHARBAN, AVAGY A MEGSZÜNTETETT VÉGREHAJTÓ BIZTOSI TISZTSÉG Szegény contribuens ember sem vármegye, sem militaris, sem földes uraság tisztjeinek semminemű ajándékkal nem tartozik, melyet jól elméjére kell adni – írja Baranyi Miklós Bihar vármegye váradi járásának főszolgabírája 1771. januárjában, majd azért hozzáteszi: egyéb iránt ami Istené Istennek, ami a királyé a királynak, ami a földes úré a földes úrnak kell adni serényen és zugolódás nélkül. Az idézet az adószedés szükségességére és az ehhez kapcsolódó – úgy tűnik időről-időre – előforduló hivatali korrupcióra világít rá. Bihar vármegye török alóli felszabadulása utáni szervezeti újraalakításának egyik első lépése volt a fennmaradt települések adóztatási célzatú összeírása 1692-ben. 1 A vármegye 18. századi dokumentumai között jelentős mennyiséget képvisel a perceptorátus iratanyaga, 2 de természetesen a közgyűlési iratok között is nagy mennyiségű kapcsolódó tétel található. 3 Annak ellenére, hogy az adóösszeírásokat gyakran hasznosítják a helytörténeti kutatások során, 4 az adószedés, mint folyamat eddig kimaradt a vizsgálatokból. Köszönhető ez talán annak, hogy az adószedői hivatal iratai a második világháború során részben összekeveredtek és megsemmisültek, illetve, hogy a levéltár ismertető leltára szerint a kivetést követő adóbehajtás menete – iratok hiányában – Biharban nem rajzolható meg. 5 A most közlésre szánt források hátterének bemutatását 1 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. (MNL OL) U44 Bihar (1692). Közli M EZŐSI K ÁROLY : Bihar vármegye a török uralom megszűnése idején. Bp., 1943. 2 Az iratok terjedelme 6,6 5 iratfolyóméter, aminek egyharmadát a számadások teszik ki, a fennmaradó részt különböző típusú összeírások adják. Az iratok mai rendszerét 1964 – 1966ban LOK utasításra alakították ki. Az a) állagban a „vegyes összeírások” kaptak helyet. Itt helyezték el a zsidókat számba vevő, valamint a pestisösszeírásokat. Ide kerültek a máshonnan kiemelt (pl. Csákyak keresztszegi uradalmának összeírása), vagy az ajándékozás útján bekerült conscriptiók (az 1552. évi bihari dicajegyzék másolata), az egyetlen fennmaradt h imlőoltás összeírás (Sárréti járás) és az 1828. évi országos összeírás települési összesítői. A b) állag „Adóösszeírások” címszó alatt tulajdonképpen a házi (néhány esetben a militaris) cassa számára készült 18. századi összeírási íveket tartalmazza. A c) állagban a nemesi hozzájárulásokkal kapcsolatos conscriptiók találhatóak. A d)ben kaptak helyet a perceptorátus iratainak töredékei: házipénztári mellékletek (kérvények, alamizsnaügyek stb.), valamint évenkénti költségvetések, számadások. (MNL HajdúBihar Megyei Levéltára. IV. A. 4.) 3 A jegyzőkönyvekhez kapcsolódó iratok között külön kezelték az adózással kapcsolatos ügyeket, azokat külön fasciculusba gyűjtötték. Ez az iratkezelés többszöri módosítása során sem változott. (MNL HBML IV. A. 1.) 4 A levéltá ri kutatásokon alapuló helytörténeti monográfiák felsorolására itt nincs mód. A magánföldesúri birtokokon élő jobbágyság terheit vizsgálta P APP K LÁRA : Biharország jobbágynépe . Debrecen, 1998. 5 Pontatlanságai ellenére a legtöbb információt közli a témában A helytörténetírás levéltári forrásai HajdúBiharban 1848ig. A HajdúBihar Megyei Levéltár Közleményei 3. Szerkesztette: K OMORÓCZY G YÖRGY . Debrecen, 1972. 44 – 48.