Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 1. szám - Kilátó - Marie-Odile Mergnac: A populáris családfakutatás fejlődése Franciaországban Fordította: Szerényi Ildikó

A populáris családfakutatás fejlődése Franciaországban 45 Az unokatestvériség csoportkép 2015-ben a genealógia iskolai tantárggyá vált az általános iskolákban, mivel elősegíti a

6-10 éves gyerekekben a kronológia és a történelmi időérzet fogalmának megértését. Ideális időtöltés A családfakutatás manapság a franciák harmadik legkedveltebb szabadidős tevékenysége a kertészkedés és a barkácsolás után. Fejlődése Franciaországban a megnövekedett szabad időnek, az énközpontú tevékenységek térhódításának és az iskolázottsági

szint növekedésének egyaránt tulajdonítható. Az 1930-as években egy földműves, aki

12 évesen kilépett az iskolarendszerből, soha nem mert volna belépni a levéltár kapuján, mivel úgy gondolta, hogy azt csupán az egyetemet végzettek és a tudományos kutatók látogathatják. A középiskolai oktatás 1960-as években bekövetkezett demokratizálódásának kö-

szönhetően, az 1980-as évektől kezdődően a regionális levéltárak olyan helyszínné váltak, ahol az átlagemberek is kedves fogadtatásban részesülnek. Kiből lesz amatőr családfakutató? A legtipikusabb családfakutató leírását Dominique Desjeux szociológus (Université ParisSorbonne-Descartes) adta 2011-ben. Kutatását 9465 családfakutatásba kezdett személy

vizsgálatára alapozta. Kimutatta, hogy a legtöbb családfakutató erős családi kapcsolatokkal rendelkezik és kötődik a születési régióhoz is. Egyaránt találunk köztük férfiakat

és nőket, akik az iskolázottság tekintetében jelentős eltéréseket mutatnak: széles a skála

az érettségitől kezve az egyetemi diplomáig. Az átlag családfakutató inkább a közepes

méretű városok lakója mintsem a kisebbeké: 39%-a lakik két- és 20 ezer közötti lakossággal rendelkező községekben, 26%-a kétezer főnél kevesebb lelket számláló telepü-

léseken. A családfakutatás és a politika között semmilyen összefüggést sem lehetett

kimutatni, a politikai véleményalkotás erősen eltérő: 20% baloldali, 17% jobboldali, 9% centrista, 7% ökológus. Átlagos jövedelmük megegyezik a nemzeti átlaggal. A középiskolások egyre gyakrabban mutatnak érdeklődést, iskolai feladatként ké-

szítik el a családfájukat, vagy kikérdezik a dédszüleiket. Mindamellett a két leginkább