Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - In Memoriam - Mihály Ferenc 1921–2017
91 IN MEMORIAM MIHÁLY FERENC 1921–2017 Mihály Ferenc 1921. december 5-én született a Csongrád megyei Mindszenten. Kö- zépiskolai érettségijét a kalocsai Jézus Társaság Szent István Főgimnáziumában szerezte meg, majd a helyi Érseki Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait. Pályafutá- sát a katolikus egyház szolgálatában kezdte a kalocsai érsekség területén. Káplánként, plébánosként tevékenykedett, majd a kalocsai érsekség levéltárosa lett. Élete egyik nagy döntését 1974-ben hozta meg, amikor kilépett az egyház kötelékéből és világi levéltárosként kezdett dolgozni a mosonmagyaróvári fióklevéltárban. Nyugdíjazásáig, 1985. december 31-ig felelősségteljesen látta el munkáját és küldetésének érezte, hogy utódainak rendezett gyűjteményt adjon át. Sokat tett annak érdekében is, hogy Mosonmagyaróváron megbecsüljék a levéltárat és elismerjék az archívumban folyó munkát. Nyugdíjazását követően sem távolodott el a szakmától, részmunkaidős levéltárosként dolgozott és 74 évesen vállalta a kezdő kollégák betanítását. Odaadó, segítő munkájára számíthattak, tudását alázattal és türelemmel adta át a fiatal generációnak. Tudományos személyként, mások kutatását segítő levéltárosként, a tapasztalatait munkatársaival és utódaival megosztó bölcs emberként is emlékezünk rá. Kimagasló humánműveltséggel rendelkezett, kiváló ismerője volt a latin és német nyelveknek. Az 1980-as évek közepén kérték fel arra, hogy fordítsa le Bél Mátyás 1749-ben megjelent Moson megyét bemutató leírását a múzeumban őrzött latin nyelvű kiadás felhasználásával. Igényességét bizonyítja, hogy az elkészült magyar nyelvű anyaghoz még egy tartalmas bevezető tanulmányt is írt. Művét 2013-ban a Mosonvármegye Lap- és Könyvkiadó reprint megjelentette. Magyaróvár Város Tanácsának legkorábbi 1581–1582. évi, gót betűkkel írt tanácsülési és bíráskodási jegyzőkönyveit átültette magyar nyelvre, valamint összeállította a város tisztviselőinek archontológiáját 1581 és 1871 között. Hiánypótló feltárásokat folytatott Magyaróvár XVII–XVIII. századi históriáival kapcsolatban, foglalkozott a helyi piarista gimnázium 1739 és 1868 közötti történetével és törekedett arra, hogy ku-
