Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - Hírek - „Mentés eredetiben.” Kiállítás és konferencia az MNL Országos Levéltárában. 2017. szeptember 17. – december 20., 2017. október 9. (Szlabey Dorottya)
Hírek 87 városban. A Szent Anna városi, illetve a Szent József nemesi ispotály tevékenységét egyaránt megismerhettük a prezentációból. A Nyitrai Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárából érkezett Judita Szekeresová Kovácsová, aki Pered község egészségügyi helyzetét ismertette a két világháború közötti időszakban. Bemutatta, hogy az első világégést követő járványok és egyéb betegségek miatti magas halálozási számot milyen intézkedésekkel és kiknek segítségével sikerült normalizálni. A szimpózium utolsó előadójaként Katarína Répásová kapott szót. A házigazda intézmény munkatársa a komáromi árvák 1918 és 1938 közötti gondviselésének legfontosabb eseményeit tárta a hallgatóság elé. Ez az időszak erről ismert, hogy Komárom északi fele ekkor lett Csehszlovákia része, így a magyar szociális ellátásból egy másik ország ellátórendszerébe kerültek a város gyermekotthonai. Az előadó elsősorban a Hefler Szilárd-féle árvaház történetét ismertette. A szimpózium szakmai részét egy rövid városnézés követte, amely során a résztvevők a Komáromi Görögkeleti Templomot látogathatták meg és ismerhették meg a város eme kevésbé ismert nevezetességét. Tóth Marcell László–Pokornyi Gábor * * * „MENTÉS EREDETIBEN” Kiállítás és konferencia az MNL Országos Levéltárában 2017. szeptember 17. – december 20. 2017. október 9. Kulturális örökségünk megőrzése érdekében a levéltári restaurátorok az eredeti iratok megmentésén, kiállíthatóvá, kutathatóvá tételén dolgoznak. Amíg a megelőző állományvédelem, vagyis a dokumentumok teljes fizikai védelme és kémiai károsodásának lassítása – megfelelő tárolás és használat segítségével – a levéltár összes munkatársának a feladata, addig a restaurálás, vagyis a dokumentumok megerősítését, helyreállítását célzó beavatkozás speciálisan képzett szakembert, restaurátort igényel. A levéltári restaurálás, mint szakmai tevékenység viszonylag új keletű az intézmény történetéhez képest a Magyar Országos Levéltárban. Az indíttatást az érdemi munka megkezdéséhez olyan tragikus események adták, mint a jelentős rombolással járó II. világháború és az 1956-os forradalom idején keletkezett, még a háborús károknál is jóval nagyobb pusztítást végző levéltári tűz. Az iratanyagot az említett tragikus eseményeket megelőzően is megviselték az évszázadok. Mégsem gondolt komolyan senki arra – a szóban forgó időszak előtt −, hogy önálló szervezeti egységet hozzon létre a levéltári iratanyag védelmére, restaurálására.
