Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - Forrás és Érték - Hamerli Petra – Somorjai Ádám OSB: Lorenzo Schioppa első magyarországi nuncius a protestánsokról 1920–1924
Hamerli Petra–Somorjai Ádám OSB 40 jelentése, amelyben egy, a magyar parlamentben elhangzott nuncius elleni támadásról írt, kitünően példázza, hogy az ellentéteket egyes katolikus politikusok is táplálták. 16 Schioppa véleménye szerint az eset kitűnően érzékeltette, milyen heves politikai küzdelmek folytak Magyarországon. Mint arról a nuncius már több alkalommal beszámolt, a legitimisták és egyéb ellenzékiek részéről gyakorta érték támadások Horthy kormányzót református vallása miatt. A Vatikán megbízottja úgy vélte, hogy emiatt nem Horthyt, hanem inkább a magyar népet lehetett volna hibáztatni, amiért katolikus többségű állam létére a kormányzói tisztségre protestáns vallású politikus t állított : „Több alkalommal beszámoltam már Eminenciádnak arról a gyűlöletről és haragról, amellyel a legitimisták és más ellenzéki pártok viseltettek a kormányzó iránt, akinek bűnéül e gyebek mellett azt rótták fel, hogy protestáns. Közben megfeledkeztek arról, hogy ha ez bűnnek tekinthető, úgy a nemzet bűnéről van szó, amely katolikus többségű volta ellenére egy protestánst választott kormányzójául.” 17 Az 1923. január 24-én tartott parlamenti ülésen az egyik ellenzéki képviselő, Strausz István – a nuncius szerint jogosan – szót emelt a protestánsok növekvő közéleti befolyása ellen. Mivel azonban nem volt bátorsága ahhoz, hogy a kormányzó személyét és felekezeti hovatartozását támadja, azt kifogásolta, hogy az apostoli nuncius – a diplomáciai testület nevében – újév alkalmából kifejezte jókívánságait Horthynak. Strausz szerint ez rendkívül rossz benyomást keltett a magyar katolikus körökben, ahol úgy vélték, hogy nem ez volt a legmegfelelőbb alkalom a katolikus egyház és a kormány közeledésére, annál is inkább, mert a főhatalom kérdését még nem szabályozták az országban. A katolikusok azt sem vették jó néven, hogy a nuncius kitüntetést fogadott el a protestáns kormányzó kezéből. A házelnök félbeszakította Strausz beszédét, mondván, hogy egy képviselőnek nem áll jogában külföldi diplomatát támadni. Schioppa úgy vélte, hogy mivel mindkét vád ostobaság volt, nem kellett különö- sebben megvédenie magát. Az első esetben a diplomáciai testület vezetőjeként felmerülő egyik kötelességének tett eleget, a másodikban pedig úriemberként viselkedett, amikor szívesen fogadott egy kiemelkedően udvarias gesztust az államfőtől. Ennek értékét csak tovább növelte az a tény, hogy egy protestáns politikus adta a kitüntetést, Schioppa személyén keresztül, a katolikus prelátusnak. A nuncius hozzáfűzte, hogy újévi beszédében egyetlen dicsérő szót sem ejtett a kormányzóról, szem előtt tartva Horthy felekezeti hovatartozását és tisztelve a katolikusok érzéseit. Ráadásul a két vád hamisnak bizonyult abban a tekintetben, hogy az említett esetek semmiféle rossz benyomást nem keltettek a katolikusokban, sőt, a kitüntetés miatt Schioppa számos gratulációt kapott tőlük, beleértve a püspöki kart, mindenekelőtt az esztergomi érseket. A nuncius arra készült, hogy megvitassa a történteket a jó katolikus hírében álló Strausz képviselővel, akit Schioppa nem tartott jó katolikusnak, miután nem átallott nyilvánosan, a parlamentben támadást intézni a pápát képviselő apostoli 16 Lorenzo Schioppa 1923. január 26án kelt 2191. sz. jelentése. Jelzete: S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, pos. 1. P.O, fasc. 1, foll. 37r – 38v – A P. O. jelentése: posizione originaria, az 1922. évi levéltár nyitást követően jelenik meg, s az egész ún. IV. periódusban jelen van, 1939 februárjáig. A levéltárban láthatóan újraszámozták a pozíciókat. 17 I. h. fol. 37r.
