Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - Krisch András: A soproni evangélikus egyházközség gyűjteményeinek programjai, kiadványai a reformáció 500. évfordulóján

A soproni evangélikus egyházközség gyűjteményeinek programjai, kiadványai a reformáció 500. évfordulóján 19 A Német Evangélikus Egyház (Evangelische Kirche in Deutschland) szinte egész Európát érintő projektje volt az ún. Reformationstruck, vagyis reformációs kamion. A

jármű 2016 végén Genfből indult, összesen 67, a reformáció szempontjából fontos vá-

rost érintett, majd 2017 májusában érkezett Wittenbergbe. A kamion a kb. 25 000 kmes túrája során 2017. február 4-én érkezett Sopronba, a „Reformáció magyarországi

bölcsőjébe”. A kamion egy interaktív kiállítótér volt, mely a reformációról és a helyszínről készült filmeket mutatott be. A soproni gyűjtemények munkatársainak közreműködésével összeállított két filmen a gyülekezet történetét mutattuk be a 16. század

közepétől napjainkig, illetve a gyülekezet tagjaival készített interjúk központi témája

volt, ki hogyan éli meg hitét, milyen impulzusokat ad még napjainkban is a reformáció,

mit jelent a gyülekezet tagjának lenni. A kamion Sopronban tartózkodása idején több

kísérő programon is részt vehettek az érdeklődők. Ezek közül megemlítem, a belvárosi

séta forgatókönyvének kidolgozását, melynek során a reformáció által érintett városi

emlékhelyeket kerestük fel. A sétákon több száz érdeklődő vett részt, s a soproni gyü-

lekezet legfontosabb történelmi eseményeiről kaphattunk áttekintést. A séta jelentő-

sebb állomásai: Fő tér, ahol a reformáció kezdeteit mutattuk be, majd következett az

Eggenbeg-ház. Anna Maria Eggenberg hercegné lelkésze, Mathias Lang az épület udvarán

tarthatott az ellenreformáció idején istentiszteleteket. Érdekes és kevésbé ismert a

szomszédos Szent György utca 14. ház története. A ház tulajdonosa a 18. század elején – Jókai Mór Lőcsei fehér asszony című regényéből is ismert – Löffelholtz báróné volt,

aki halála után az épületet az evangélikus konventre hagyta. A Cézár-ház 1681-ben a protestáns gyászévtizednek véget vető országgyűlés felsőházának adott otthont. A

soproni az ország harmadik legnagyobb evangélikus temploma. A reformációi séta

idén többször is szerepelt a gyűjtemények programján. Örömünkre szolgált, hogy

nemcsak az iskolák projektnapjain sikeres ez a program, de a Múzeumok Őszi Fesztiválján is nagy volt az érdeklődés. Az idei Múzeumok Éjszakája programban a gyűjtemények állandó kiállításának

bemutatása mellett a protestáns egyházak életében jelentős szerepet játszó 1681-es soproni országgyűlés 26. törvényének bemutatására fókuszáltunk. A törvény által biztosított ún. artikuláris helyeken Északnyugat-Magyarországon összesen 24 településen

nyerték el a jogot a protestánsok, hogy templomot építhessenek, és ott szabadon gyakorolhassák a vallásukat. Tágabb értelemben artikuláris helyeknek nevezzük a szabad

királyi és bányavárosokat, illetve a végvárakat is, ahol szintén engedélyezett volt a protestáns vallásgyakorlás. A levéltári kutatásokon is alapuló molinók szélesebb kontextusba helyezték a témát, hiszen a látogatók a nemesi patrónus családokról, a pietizmusról, és II. József Türelmi rendeletéről is olvashattak. 2017. szeptember 20-án a soproni evangélikus és református gyülekezettel, illetve

a városi önkormányzattal közösen szerveztünk egy egyháztörténeti konferenciát. A

konferencián mindhárom történelmi egyház előadói képviseltették magukat. A levéltá-

rosok, egyetemi tanárok előadásaikban az ökumenikus jelleget hangsúlyozták, azzal

együtt, hogy a római katolikusok értelemszerűen nem ünneplik a reformációt, hanem

emlékeznek arra. A résztvevők egyebek mellett a lutheri reformáció törekvéseiről, a

nyugati egyház megújításáról hallhatták a legújabb kutatási eredményeket. Az előadók