Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. szám - Kovács Eleonóra: A Magyar Nemzeti Levéltár „Reformáció MNL” projektje – a projekt módszertani szempontból
A Magyar Nemzeti Levéltár „Reformáció MNL” projektje 7 készül protestáns végrendelet adatbázis; e feltárás később folytatható más testamentumokkal. Arra is van példa, hogy egyes reformációs projektelemek szervesen illeszkednek a korábbiakhoz: ilyen például Vas megye esetében a levéltár-pedagógiai kötet, Források a Vas megyei reformáció történetéhez, amely egy megkezdett sorozat második ré- szeként látott napvilágot. A korábbi katolikus témájú kötet után – Dokumentumok a szombathelyi Szent Márton tisztelet történetéhez – e kiadvány ezúttal protestáns forrásokat dolgoz fel. Hasonló példa a Veszprémi Kaleidoszkóp sorozat negyedik köteteként Jeruzsálemhegy címmel megjelenő kiadvány is, amely a korábbi kötetek (Cserhát, Vásárállás, Püspökkert) után egy protestáns városrész történetét dolgozza fel. Az előkészítő időszakban nemcsak a projekt szerkezete alakult ki, hanem minden elemhez kidolgoztuk a főbb feladatokat, munkautasításokat, útmutatókat, amelyek segítségével egységes elvek mentén voltak végezhetők a munkák. Ekkor alakult ki a projekt koordinálásának, a felelősség megosztásának és a feladatok ellenőrzésének többszintű rendszere is, amely a működés során kulcsfontosságú volt. Fő célok Alapvető célunk, hogy a forrásfeltárásra alapozva nagyságrendekkel több dokumentumot publikáljunk, korszerű eszközökkel. Mindezt – jelképesen mondhatjuk, hogy – „a reformáció szellemében” – vagyis nem közvetítők útján, nem regeszták, kivonatok segítségével – hanem adatbázisba rendezetten, digitális képekkel ellátva, a világhálón közzétéve, oly módon, hogy a kutatók közvetlenül, saját maguk tekinthessék át, olvashassák és értelmezhessék. A metaadatok természetesen segítségükre lesznek ebben, de maga a megértés, értelmezés és ezzel együtt új összefüggések fellelése, közvetlenül adott számukra. Lesznek nyilván olyan adatbázisok is persze, ahol nem csatlakozik digitális kép, de hosszabb, bonyolultabb szövegek, sok adatot tartalmazó iratok esetében mindenütt. Ugyanakkor ezek az adatbázisok is új információkat közölnek, új fondokat vonnak be a kutatásba. A forrásfeltárás és a közzététel fellendítésétől két alapvető eredményt várunk. Egyrészt új adatok, új információk fellelését. (A munkában részt vevő kollégák beszá- molóiból látjuk, hogy még viszonylag jól ismert, kutatott irat-együttesek is szolgálnak új adatokkal, amikor darabszinten nézik át az állományt az adatbázisépítők.) A másik várt eredmény pedig a kutatás fellendülése, új kutatási eredmények megjelenése. Ez részben a könnyebb hozzáférhetőséggel, részben az új adatokkal is összefügg. A cél az, hogy a protestantizmus történetét kutatók a többnyire mindenki által ismert és tanulmányozott forrásokon kívül újabbakat vonjanak be a kutatásba, s ezzel párhuzamosan a sokak által ismert szakkönyvek és tanulmányok mellé – immár az új adatok felhasználásával – újabbak szülessenek. Fontos, hogy a korszerű eredményeket azonban ne csak a tudományos, hanem a nem szakmabeli közönség számára is el tudjuk juttatni azzal a nem titkolt szándékkal, hogy nem csupán e téma, hanem a levéltár mint intézmény, mint kutatóhely, s ezzel együtt az itt végzett munka is mind szélesebb kör számára váljék ismertté. Utóbbi célt a közművelődés, az ismeretterjesztés, a levéltár-pedagógia, s a kiadványok segítségével valósítjuk meg.
