Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Műhelymunkák - Honvári János: Győri sztahanovisták. Horváth Ede útja a hatalomhoz
Honvári János 78 A megoldást – Horváth Ede kinevezését – minden bizonnyal Horgos Gyula vetette fel a megyei első titkárnak, aki 1963. április 17-én kereste fel a kohó- és gépipari minisztert abból a célból, hogy megoldást találjanak Lakatos Albert megüresedett helyének a betöltésére. Lombos kijelentette, hogy Győrött tapasztalható „bizonyos undor” Horváth Ede magatartását illetően, mire a miniszter közölte a pártitkárral, ha Ede „ezzel az undorral” együtt is jó KB-póttagnak, akkor vajon miért nem jó Győrött vezérigazgató- nak? Mit gondol Lombos arról a Központi Bizottságról, milyen testület az, amelyik „megtűri” soraiban Horváth Edét? A miniszter a páncélozott harci járművek gyártása terén szerzett személyes tapasztalatai alapján egyre jobban bízott Horváth Ede szervező- és irányító képességében, a termelést és a minőséget minden eszközzel keményen megkövetelő, ha kell kikényszerítő vezetői készségében. A vonakodó megyei első titkárt azzal győzte meg, hogy a Győri Szerszámgépgyár Horváth Ede irányítása alatt az ország legjobb szerszámgépgyárává fejlődött. Mivel ekkor már hónapok óta keresték azt a személyt, akit a Vagongyár élére állíthatnának, a döntés immár elodázhatatlanná vált, ezért Lombos elfogadta a kohó- és gépipari miniszter javaslatát. A miniszterrel folytatott konzultáció után nem kevés erőfeszítésébe telt, hogy a Győr-Sopron megyei pártvezetés tagjait is meggyőzze a személyi javaslat helyességéről, főleg a kettős igazgatói poszt Horváth Edével történő betöltéséről. 94 A Győr-Sopron Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottságának 1963. április 19-i rendkívüli ülésén a megyei első titkár szinte dramatizálta a kialakult helyzetet. Bár jobb híján ezen az ülésen már maga javasolta a Szerszámgépgyár igazgatóját az egykori anyagyár vezérigazgatói tisztségére, Horváth Edével kapcsolatos fenntartásait most sem rejtette véka alá. „Horváth Ede, ha becsavarodik, gorombán bánik emberekkel, emiatt lesznek olyan elvtársak, akik nem valami hallatlan lelkesedéssel veszik, hogy Horváth elvtárs kettős beosztásban fog dolgozni.” 95 A megyei pártbizottság VB-jének ezen az ülésén Horváth Ede személyét nagyon sokan bírálták. Első számú opponense, legfőbb kritikusa Porubszky János, a Szerszámgépgyár első igazgatója volt, aki minden fórumot megragadott arra, hogy felemlegesse Horváth Ede szerinte elítélendő magatartását. 96 Sommás véleménye lesújtó volt: Ede „nem ember. Nagyon sok ember panaszkodott rá, és ha a Vagongyárban is ezt csinálja 8 ezer embernél ez tragédia, még akkor is, ha esetleg gazdasági eredménnyel 94 Horgos javaslatára Horváth Ede a Vagongyári vezérigazgatói tisztsége mellett megtartotta a Szerszámgépgyári igazgatói tisztségét is. Ez szokatlan, de átmeneti megoldásnak bizonyult, 1964. január 1-jén ugyanis Wilhelm Pieck Járműipari Művek néven egyesítették a két győri nagyvállalatot. 95 MNL GyMSMGyL XXXV. 415. 1. f. 3. cs. 175. ő. e. A Győr-Sopron Megyei Pártbizottság végrehajtó bizottságának 1963. április 19-i rendkívüli ülése. 96 Egykori munkatársai szerint Porubszky János csalódott, mogorva, megkeseredett ember benyomását keltette. Sose bocsátotta meg, hogy Horváth Ede többre vitte, magasabbra jutott, mint ő. (HORVÁTH, 1990. 29.) Amikor a Hajtóműgyárat, ahol Porubszky is dolgozott, egyesítették a Szerszámgépgyárral, kimenekítették onnan, és hogy ne kerüljön Horváth Ede keze alá, megtették a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének. Lelkivilágára, emberi beállítódására sötét fényt vet az alábbi eset. Elnökhelyettesének az édesapját elütötte egy teherautó, aki a baleset következtében a helyszínen meghalt. Az elnök kegyesen megengedte, hogy helyettese a hivatali autót igénybe vegye, és azzal siessen a tragédia színhelyére, de előtte még megkérte arra, hogy útközben vegyen neki egy ékszíjat az autójához. (Interjú Horváth Bélával, az interjú a szerző tulajdona.)
